2025.12.19.
A HPV fertőzés a világ egyik legelterjedtebb vírusos megbetegedése, amely a legtöbb embert élete során legalább egyszer érinti. A szakértők szerint a legtöbb HPV törzs ártalmatlan és magától elmúlik, azonban bizonyos típusok komoly nőgyógyászati és urológiai betegségekhez vezethetnek. A korai felismerés és a rendszeres szűrés kulcsszerepet játszik a megelőzésben.
A humán papillomavírus több mint száz variánsa ismert, amelyek különböző tüneteket és eltérő kockázatot hordoznak. Vannak alacsony kockázatú törzsek, amelyek szemölcsöket okoznak, és vannak magas kockázatúak, amelyek tartós fennállás esetén sejtelváltozásokat indíthatnak el a méhnyakon vagy más nyálkahártyán.
Forrás: 123rf.com
Hogyan terjed a HPV és miért olyan gyakori a fertőzés?
A HPV elsősorban szexuális érintkezéssel terjed, de nem feltétlenül szükséges hozzá hagyományos értelemben vett szexuális aktus. A bőr-bőr kontaktus, az intim érintkezés, illetve ritkábban közös higiéniai eszközök is közvetíthetik a vírust. A szakértők szerint a fertőzés gyakorisága azért ilyen magas, mert a HPV sokszor tünetmentes, így a legtöbben nem is tudják, hogy továbbadhatják.
A fiatal felnőttek különösen érintettek, mivel náluk gyakoribbak az új partnerkapcsolatok. Az immunrendszer azonban az esetek nagy többségében képes legyőzni a vírust néhány hónap vagy év alatt, ezért a HPV jelenléte nem jelenti automatikusan a betegség kialakulását.
Bizonyos tényezők növelik a tartós fertőzés esélyét: dohányzás, legyengült immunrendszer, hormonális egyensúlyzavar, illetve a túl korai vagy túl intenzív szexuális élet. A tartós HPV-fertőzés az, ami kockázatot hordoz – különösen a magas kockázatú törzseknél.
Milyen tünetek jelezhetik a HPV fertőzést?
A HPV fertőzés gyakran tünetmentes, ezért sokan csak szűrés vagy cytológiai vizsgálat során értesülnek róla. Az alacsony kockázatú HPV törzsek jellemző tünetei a genitális szemölcsök, amelyek lehetnek aprók, karfiolszerűek vagy lapos elváltozások. Ezek általában nem fájdalmasak, de kellemetlenséget okozhatnak, és könnyen terjednek.
A magas kockázatú HPV-típusok viszont nem okoznak látható tünetet, mégis sejtelváltozásokat indíthatnak el. A méhnyakrák előtti állapotok, az úgynevezett CIN elváltozások sokszor csak méhnyakszűrés során derülnek ki. A szakértők hangsúlyozzák, hogy a HPV jelenléte nem egyenlő a rák jelenlétével – a két folyamat között gyakran hosszú évek is eltelnek, azonban a méhnyakrák az esetek döntő többségében összefüggésbe hozható a HPV okozta fertőzéssel.
Ritkán előfordulhat torok- vagy szájüregi HPV fertőzés is, amely rekedtséggel, szemölcsszerű elváltozásokkal vagy nyelési nehézséggel járhat.
Hogyan kezelhető a HPV és miként előzhető meg a fertőzés?
A HPV fertőzés kezelésének középpontjában nem a vírus „kiirtása” áll, mivel erre jelenleg nincs gyógyszer. A kezelés inkább a tünetekre és a szövődmények megelőzésére irányul. A szemölcsök eltávolítása történhet fagyasztással, lézerrel vagy különböző helyi készítményekkel, de a vírus attól még a szervezetben maradhat.
A magas kockázatú HPV esetében a rendszeres nőgyógyászati szűrés a legfontosabb, mert csak így lehet időben felismerni a sejtelváltozásokat. Ha szükséges, kolposzkópia vagy célzott mintavétel segíthet a pontos diagnózisban.
Tartósan fennálló kóros elváltozás esetén kisműtétre – például konizációra – lehet szükség. A megelőzés egyik leghatékonyabb eszköze a HPV elleni védőoltás, amely több magas kockázatú és szemölcsöt okozó törzs ellen is véd. A szakértők szerint az oltás nemcsak serdülőknek, hanem felnőtteknek is javasolt, akár 45 éves korig. Emellett fontos a biztonságos szex, a barrier-módszerek használata és az immunrendszer erősítése kiegyensúlyozott életmóddal.
A HPV fertőzés rendkívül gyakori, sokszor tünetmentes, és különböző kockázatú törzsekből áll. A legtöbb esetben magától elmúlik, ám a tartósan jelen lévő, magas kockázatú típusok sejtelváltozásokat okozhatnak. A rendszeres szűrés, a tudatos szexuális élet és a védőoltás jelentősen csökkenti a súlyos szövődmények esélyét.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
