A miniszter kiemelte, az idei eredmények több szempontból is előrelépést jelentenek. Három olyan képzési terület is bekerült az élmezőnybe, amelyek a 2025-ös rangsorban még nem szerepeltek ott: a Semmelweis Egyetem anatómiai képzése, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építészeti és épített környezet képzése, valamint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem művészet és design területe.

Forrás: Fotó: Sándor Judit / Dunántúli Napló
Magyarországnak már két top 100-as helyezéssel rendelkező egyeteme is van
A rangsor kiemelt eredménye, hogy Magyarországnak már két top 100-as helyezéssel rendelkező egyeteme is van szakterületi bontásban. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem az agrártudományok területén került be a világ legjobb száz intézménye közé. A top 200-as mezőnyben összesen négy magyar egyetem szerepel: a Semmelweis Egyetem, a MOME, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is helyet kapott a rangsorban.
A felsőoktatási eredmények mögött az elmúlt évek átalakításai is meghatározó szerepet játszanak. Az adatok szerint ma már három magyar egyetemistából kettő olyan intézményben tanul, amely a világ legjobb öt százalékába tartozik. A növekvő nemzetközi versenyképességet a felvételi számok is tükrözik: az idei jelentkezési időszakban több mint 140 ezren adták be jelentkezésüket, ami az elmúlt másfél évtized legerősebb eredményének számít.
A rangsorok alapján a cél egyértelmű: a következő években tovább javítani a magyar egyetemek nemzetközi pozícióját. A várakozások szerint 2030-ra akár világszinten is top 100-as magyar egyetemek jelenhetnek meg, sőt európai szinten is erősödhet a hazai intézmények jelenléte.