Modern rabszolgasors: az open office gátlástalan bántalmazókká változtatta a dolgozókat

Az open office létrehozása mellet két nyomós érv szólt: az egyik a közös gondolkodásra serkentés, a másik pedig a költségcsökkentés. A Linköpingi Egyetem kutatása szerint a nyitott irodákban az előbbi nemhogy nem valósult meg, de erősödött a munkahelyi bullying: a kiközösítés, a lekicsinylő megjegyzések gyakoribbá váltak és megnőtt az értelmetlen feladatok száma.

A svéd munkaügyi intézet kutatása alapján, amikor mindenki lát mindenkit, az ember ösztönösen védekezni kezd. A kutatók, Michael Rosander és Morten Birkeland Nielsen arra jutottak, hogy  a fizikai határok hiánya miatt a legkisebb súrlódás is állandó háborúvá eszkalálódhat a munkahelyen, hiszen nincs hova elvonulni a feszültség elől.

A láthatatlan falak börtöne

Bár a cégvezetők imádják a nyitott tereket – főleg az alacsony bekerülési költség miatt, ráadásul mert könnyebben lehet ellenőrizni és irányítani az embereket –, amit eredetileg arra találtak ki, hogy segítsék a munkatársak közötti kommunikációt. Ott a bökkenő, hogy ennek hatására még jobban némaságba burkolóznak, mintha lenne mellettük fizikai fal. Senki nem akarja, hogy az egész emelet hallja a magánbeszélgetését, így maradnak a feszült csendnél és a passzív-agresszív e-mailezésnél. A falak hiánya irónikus módon egy olyan rideg környezetet szült, ahol a legrosszabb énünk kerül előtérbe. Néhány cégnél online rendszeren keresztül kell foglalni asztalt, ami megint csak erőforrást visz a dolgozóktól és növeli a bizonytalanság érzését. Szerencsére van mód a bullying kezelésére, hiszen jobb helyeken a HR és a vezetőség kiemelt figyelmet fordít erre.

Van remény, vagy marad a home office?

Úgy látszik, a személyes szabadsághoz közös asztal helyett inkább egy biztos menekülési útvonal kell. A kutatás alapján az úgynevezett aktivitásalapú iroda lehet erre a gyógyír. Ennél a típusnál a munkavállalónak nincs fix helye, így mindig oda mehet, ahol éppen békén hagyják a feladataival. Ha a mellette ülő kolléga beszólogat (vagy túl hangosan csámcsog, krákog) egyszerűen csak felkaphatja a laptopját és elvándorolhat egy csendesebb helyre.

Megkérdeztük Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológust is

Dr. Makai Gábor szerint tényleg személyiségromboló hatása van és az ember egy idő után azonosul az értéktelenség érzésével. A pszichológus szerint nem jó, hogy az embereket egymás mellé ültetik, mint az iskolában.

„Pont nem igaz, hogy sok jó ember kis helyen is elfér. Minél kevesebb a hely, annál kevesebb az oxigén, vagyis a személyes tér, annál többször fordul elő munkahelyi bántalmazás.  A csoportdinamika miatt megindul a bullying, ami a feszültség levezetésére szolgál a bullyk számára. A folyamatos konfliktusok könnyen elviselhetetlenné tudják tenni a létezést a munkahelyen” - fogalmazott a szakember.

De akkor mi a megoldása egy ilyen helyzetnek? Dr. Makai szerint a bullying kezeléséhez a szövetségesek és a munkahely vezetőinek bevonása elkerülhetetlen, ha ép idegrendszerrel akarjuk megúszni a munkahelyi bántalmazást: „Fontos az, hogy ki kell mondani az érzéseket és közölni kell a kollégával, hogy amit csinál, az bántó és sértő. Ha ezek után sincs változás, érdemes szövetségeseket keresni, akik segítenek megküzdeni a leértékeltség érzésével, és közölni a problémát a HR-el és a felsővezetők felé. Ha az ember hosszú ideje benne van egy ilyen fojtogató közegben, akkor a legnagyobb ajándék, amit megadhat valaki önmagának: a felmondás”.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: