Senki sem találja a szavakat. Bekövetkezett ugyanis az, amitől az egész ország félt: legyőzte a betegség az Omega énekesét, a hazai rockzene emblematikus alakját, Kóbor Jánost.

Negyedik éve pusztított már a második világháború, katonák és civil emberek millió adták életüket hazájukért a csatamezőkön 1943-ban, miközben sok városban viszonylag normálisan zajlott az élet. A dübörgő hadigépezetek zaja alig hallatszott el a magyar fővárosba. Ebben a mondhatni szerencsés évben született Kóbor János. Az igazán nagy rombolás, aminek nyomait sok helyen még ma is őrzik homlokzatok, csak egy évvel később vette kezdetét Budapesten.

Az együttes a Magyar Rádió 6-os stúdiójábanForrás: Fortepan/Szalay Zoltán

A kis Kóbor János szüleivel Budán lakott, ott is járt iskolába, a József Attila Gimnáziumba. Édesapja elismert pénzügyi szakember volt, és édesanyja is ezen a területen dolgozott. A kisfiukat azonban a számoknál a sport sokkal jobban vonzotta, nem alaptalanul, tehetsége is megvolt ahhoz, hogy sikeres atléta váljon belőle.

„Az ötvenes években a foci volt a mindenem, állandóan a pályán lógtam. Iskolába járni szerettem, a mértéktelen focizás ellenére is jól tanultam. A reál tárgyak, az ének és a rajz nem jelentettek gondot, a humán tárgyakhoz azonban nem volt türelmem. Ezeket a tízpercben néztem át, ez elég volt ahhoz, hogy a tanórán tudjam ötösre az anyagot" – mesélte egy húsz évvel ezelőtti interjújában.

Mégis, amikor a pályaválasztás elé került, nem sokat habozott, és azt az utat választotta, amit előtte már többen is a családjából. Apai nagyapja és nagybátyja nyomdokaiba lépve az építészetre esett a választása, és meg is szerezte a diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. A tanulmányai miatt azonban majdnem felhagyott a zenéléssel. A fiatal Kóbornak, akit ekkor már barátai is Meckyként becéztek, döntenie kellett. Zenél vagy sportol? Ő pedig kész lett volna felhagyni az előbbivel.

Egy sérülés azonban mindent eldöntött helyette. Ígéretes gátfutó karrierjét volt kénytelen feladni, nem pedig azt a zenei pályát, ami végül meghatározta az életét.

Kóbor János a Nemzeti Sportcsarnokban 1978-banForrás: Fortepan/Erdei Katalin

Kóbor János gimnazistaként alapította meg első együttesét, a Ciklont és a legenda szerint azt, hogy ki milyen hangszeren játsszon, sorsolással döntötték el a fiatalok. Így került Mecky kezébe a ritmusgitár, amin elég sokáig játszott, később Presser Gábor tanácsára tette le a hangszert és az 1970-es évektől kezdve már csak az éneklésre összpontosított. A Ciklont aztán a Próféta követte, melybe a „beszivárgás" már-már legendának számít és többen többféleképpen emlékeznek vissza arra, hogyan is történt pontosan mindez.

Az Omega tagjai már régóta együtt zenéltek, a nevet, amit ma fiatalok és idősek is ugyanúgy ismernek, csak 1962-ben láthatták először, méghozzá egyik koncertjük plakátján. A név eredetére és persze a névadás körülményei is különbözőképpen emlékeztek a tagok. Benkő László szerint egy iskolai gondnok keresztelte el a zenekart, míg Kóbor János szerint egyik első fellépésük helyszínén a szervezők nevezték el őket Omegának. Bárhogy is történt, 1962. szeptember 23. lett az együttes születésnapja.

Elképesztően hamar berobbantak és nemcsak a zenekar, hanem a tagok maguk is együtt fejlődtek a rockzenével, aminek szinte az összes stílusában kipróbálták magukat. Első, 1968-ban megjelent lemezük nemcsak a zenekar életében volt úttörő, ugyanis ez volt az első olyan hazai könnyűzenei album, ami kizárólag egyetlen előadó dalait tartalmazta. A siker és őrült rajongás pedig évekkel később sem hagyott alább, 1979-es korongjuk lett a legnagyobb példányszámban értékesített album itthon, a Gammapolisból 650 ezer darab fogyott.

Az együttes tagjai próbálnak: Molnár György, Kóbor János és Benkő László 1970-benForrás: Fortepan/Szalay Zoltán

A nagy zenekarok frontemberei közül sokan megpróbálkoznak szólókarrierrel, így tett Freddie Mercury és Mick Jagger is, Kóbor János azonban végig hű maradt együtteséhez. Énekesi pályafutása szinte kizárólag az Omegához kötődik, nagyon kevés olyan alkalom volt az életében, amikor más albumokon énekelt, vagy más előadók koncertjein lépett színpadra. Ősz hajkoronája, napszemüvege és senkiéhez sem hasonlítható hangszíne eggyé forrt az Omegával és az Omega ővele.

Az együttes tavaly adta ki tizenhetedik nagylemezét, a Testamentumot, azonban mégsem volt örömteli a rajongók számára a 2020-as esztendő. Nagyon rövid idő alatt két tagját is elvesztette az Omega: Benkő László és Mihály Tamás is örökre lehunyta a szemét. A zenekar azonban ennek ellenére készült arra, hogy jövőre egy hatalmas koncerttel ünneplik meg fennállásuk hatvanadik évfordulóját. Erre azonban lehet, hogy már sosem kerül sor.

Milyen nagy dolog lenne, ha tudnánk, hogy az Omega minket is túlél, hogy akár nélkülünk is tovább tud menni!

Az biztos, hogy rajongók ezrei életük végéig őrzik majd Mecky emlékét, és semmi kétség afelől sem, hogy megpróbálják továbbadni az Omega-életérzést gyerekeiknek, unokáiknak, hogy sose felejtse el az ország a nagybetűs rockzenekarát. Mert addig él az ember, amíg emlékeznek rá, és így Kóbor János is halhatatlanná vált.

Kóbor János életének 78. évében, rövid, de súlyos betegség következtében hunyt el. Felesége, fia, lánya, kollégái és emberek százezrei gyászolják őt, miközben a Gyöngyhajú lányt hallgatva elmorzsolnak néhány könnycseppet.