Alig, hogy elindult a Sztárban Sztár új évada, máris megvan a közönség nagy kedvence. Marics Petit azonban sok tévénéző talán most látja először és még sosem hallottak a fiatal énekesről.
Marics és Valkusz Milán pár éve alakították meg közös zenei duójukat, a Valmart. A fiatal zenészek eleinte már ismert dalokat dolgoztak fel, majd 2018-ban megjelent első saját számuk is a hozzá forgatott videóklippel. Ez hozta meg számukra az átütő sikert és azóta egymás után készítik az új dalokat. A fiatal lányok odáig vannak a rekedtes hangú Marics Petiért, és azért az energiáért, ami a Valmarból árad.
Vajon mit áldozott fel a zenei pályáért a kiskora óta focizó, szemtelenül fiatal Marics Peti? Miért mondott igent a TV2 megkeresésére, és mire számít a jövőben? Ezekről is beszélgettünk a Valmar frontemberével.
Az első adás után úgy látszik, odáig vannak érted a nézők.
– Szerencsére szimpinek találtak, azt látom a kommentekből is, hogy sokaknak tetszett, amit csináltam. Aztán persze vannak olyan platformok is, ahol az emberek szeretnek másokat ócsárolni, ott én is kaptam hideget-meleget, de annyira nem ütöttek szíven ezek a hozzászólások. Ha tudtam, inkább megpróbáltam építkezni belőlük. Nyilván egy pár szavas beszólásból nem lehet sok ihletet meríteni.
A Sztárban Sztár az első nagy tévés szereplésed. Miben más most színpadon lenni, mint koncertezés közben?
– A Valmarral az elmúlt években csomó helyen megfordultunk, énekeltünk ötezer ember előtt is, de megtörtént, hogy csak öt ember jött el miattunk. Mindenfajta koncertélményt megtapasztaltam, és nagy segítség, hogy van színpadi rutinom. Tévéműsorban sem most szerepelek először, de teljesen más vendégprodukciónak lenni, mint versenyezni. Ez egy új élmény, de életem egyik legjobb napja volt a múlt vasárnapi első adás.
Sokat gondolkodtál azon, hogy elvállald a szereplést?
– Hamar eldöntöttem, még úgyis, hogy meg kellett hoznunk bizonyos áldozatokat. A Valmarnak már elég sok lekötött fellépése van a nyár végéig, heti szinten többször is koncertezünk, de a műsor miatt sokat le kellett mondani. Nem tudtuk volna ezeket vállalni, és egy ilyen döntés nem csak az én életemet érinti, hanem a zenésztársamét is, ezért egy picit hezitáltam. Milánnal aztán átbeszéltük a dolgokat, és arra jutottunk, hogy ezért megéri most áldozatot hozni. Hosszú távon ugyanis csak profitálhatunk a műsorból.
Pár napja posztoltál is arról, hogy az első adás után megugrott a követőid száma.
– Átléptük a 100 ezret, ez tök jó érzés.
Beszéljünk kicsit arról is, miért döntöttél a zenei pálya mellett.
– Nagyon sok ember életében meghatározó szerepe van a zenének. Mindenki imádja hallgatni a kedvenc dalait, és titokban vagy egy buliban még azok is énekelnek, akiknek esetleg nincs jó hangja. Felszabadító érzés! Én is így kezdtem, bulikon énekelgettem a haveroknak, csak aztán egy fokkal jobban beleőrültem ebbe az egészbe, mint mások. Naphosszat gyakoroltam, és azt éreztem, hogy fejlődöm. Nem tagadom, van bennem szereplési vágy, imádok a társaság középpontjában lenni, hülyéskedni és szórakoztatni másokat.
Hobbinak indult?
– Azért kezdtem, mert szeretem csinálni, de titkon reménykedtem abban, hogy egyszer majd ezzel tudok foglalkozni. Hasonlít a focizáshoz, azt is azért kezdi az ember, mert szeretne profi lenni, és egyre nagyobb stadionokban, egyre több ember előtt játszani. Ez hajt engem is a zenében, és hogy örömöt okozzak másoknak. Szerencsére eleget melóztunk ahhoz, hogy beteljesült ez az álmunk.
Segítettek nektek elindulni?
– Nem volt senki. Mielőtt összeálltunk volna, Milán már DJ-zett, kitanulta a zenei produceri munkát, ért a programokhoz, tudja hogyan kell összerakni egy alapot, hogyan kell felvenni az énekhangot. Nem kellett másra támaszkodnunk. Az elejétől kezdve mi írjuk a dalszövegeket, mi találjuk ki a dallammenetet, és a Valmar egy olyan produktum, amelyben mindent mi magunk készítünk. Nem is örülnék neki, ha más írná a szöveget, ha egy kívülálló mondaná meg, miről és hogyan énekeljek. Az alkotás adja az egész örömét.
Feladtál valamit a zenei pályáért?
– Sokáig fociztam és jól is ment. Nem vagyok labdaügyetlen gyerek, de nem jött egy olyan nagy lehetőség sem, amelyről le kellett volna mondjak a zene miatt. A foci mellett teniszeztem is, egészen az országos huszadik helyig felküzdöttem magam, de utólag visszagondolva, nem volt jó ötlet váltogatni a sportokat. Az egyikre kellett volna teljes erővel ráfeküdnöm. A sportot végül sérülések miatt hagytam abba, szalagszakadástól bokatörésig minden volt. Ha így nézzük, talán egyedül az egyetem esett ennek áldozatául, de egy idő után már nem szívesen csináltam a sportszervező szakot, így nem volt nehéz döntés otthagyni.
Mik a hosszú távú tervek?
– A fő projekt mindenképp a Valmar. Régóta tervben van, hogy élőzenei formációvá alakuljunk. A most leszervezett koncerteket letoljuk, de nyár után valószínűleg egy-két hónapra elvonulunk és nekiállunk összerakni egy új show-t. Ki szeretnénk lépni a klubozás körforgásából, és új szintre akarjuk emelni a Valmart, hogy még többet adhassunk a közönségnek.