Ma már senki számára sem újdonság, hogy oda kell figyelni a környezetvédelemre. Tudjuk, látjuk, a bőrünkön tapasztaljuk a környezetszennyezés következményeit, és ma már eljutottunk arra a pontra, hogy komoly lépéseket kell tennünk mindannyiunknak, ha szeretnénk megőrizni a bolygónkat.
Az ENSZ 1972. június 5-től 16-ig tartotta meg Stockholmban az első, "Ember és bioszféra" címet viselő környezetvédelmi világkonferenciáját, és még ebben az évben nyilvánították környezetvédelmi világnappá június 5-ét. A környezetvédelmi világnap célja, hogy minél szélesebb körben felhívja a figyelmet a környezetszennyezés következményeire, és elősegítse a közös cselekvést, és mindenkihez eljuttassa a fenntartható fejlődés eszméjét. Konkrét célkitűzéseik között szerepel az energiatakarékosság és a helyi erőforrások minél szélesebb körű felhasználása, a megújuló természeti források hasznosítása, a szemét- és hulladékképződés csökkentése és a környezetszennyezés megelőzése.
A környezetszennyezésnek és a természet pusztításának mára szemmel jól látható hatásai vannak. A környezetvédelmi világnap alkalmából összeszedtünk néhány példát a világ különböző pontjairól, melyek megmutatják, mennyire súlyos a helyzet, és bízunk benne, hogy mindenkit arra fogunk sarkallni, hogy szeresse és mindenekelőtt óvja Földünket.
Az urbanizációnak, az iparosodásnak, az erdőirtásnak, sőt, a turizmusnak köszönhetően az emberi faj sikeresen változtatta meg bolygónk felszínét annak érdekében, hogy minél inkább kiszolgálja a modern igényeket. Bár az emberi haladás és fejlődés elkerülhetetlen, és még csak nem is szükségszerűen rossz, mégis, szörnyű mellékhatásává lett, hogy az általunk ismert világ legszebb, legfontosabb részei visszavonhatatlanul megsérültek.
A Csendes-óceán
Bár tisztában vagyunk azzal, hogy Csendes-óceán kiemelt szerepet játszik a bolygó hidroszférájában, mégis, mintha eltökélt szándéka lenne az emberiségnek tönkretenni. A rendszeres olajszennyezés még ma is megoldatlan probléma, nem is beszélve a folyamatos szemetelésről, ami az egyik legkomolyabb veszélyt jelenti az óceánok egészségére.
Ha pedig az még nem lenne elég rossz, hogy évente nagyjából 100 000 tengeri élőlény pusztul el a műanyagszennyezés miatt, ott van "bónuszként" a szemétsziget. Annyi szemét került az óceánba, hogy egészen konkrétan szigetté változott. A nagy csendes-óceáni szemétsziget mérete a becslések szerint úgy 700 000 négyzetkilométertől akár 15 000 000 négyzetkilométerig is terjedhet.
Esőerdők
Ugyan az élőhelyek pusztítása nem kizárólagosan az emberek sajátja - az elefántok például köztudottan hasonló rombolást követnek el - azonban a történelem során egyetlen állat sem volt olyan sikeres a rombolásban, mint az emberi faj. Még 2011-ben a Conservation International közzétette a világ tíz legveszélyeztetettebb erdejének listáját. A listán szereplő erdők legfőbb jellemzője, hogy legalább 90 százalékkal csökkent a területük. Ez a pusztítás számos növényfaj és élőhely elvesztésével járt rengeteg állatfaj számára, mint a borneói orángutánnak és a koalának Ausztráliában.
Aral-tó
A Kazahsztán és Üzbegisztán között elhelyezkedő Aral-tó egykor még a világ egyik legnagyobb tava volt, mára azonban csak egy kiszáradt medence. Az Aral-tó a hatvanas években kezdett kiszáradni, miután a tavat tápláló folyókat eltérítették a szovjet öntözési projektek. 2007-re eredeti méretének 10 százalékára csökkent, ami egyenes úton hozta magával, hogy a helyi halászok is tönkrementek. Ami megmaradt belőle, azt mára só és egyéb mérgező vegyi anyagok borítják, ami mint a fegyvertesztek, ipari projektek, valamint a növényvédő szerek és a műtrágya pusztításának eredménye. Még fenyegetőbb, hogy ezeket a vegyszereket a szél felkapja és széthordja, súlyosan szennyezve a környező területeket is.
