A Híradás bástya helyére épült, erre vezetett az út a budai piacra, titkos temetőkápolnát is rejt az épülete, és nem véletlenül épp hét toronyból áll. Pesti mesék cikksorozatunk új darabjában a Halászbástyára látogatunk.
A budai Várhegyet a középkor nagy részében úgy nevezték, hogy „pesti Újhegy" – mivel ekkoriban még nem létezett Buda városa, csupán kisebb települések feküdtek a hegy körül, és ezek egyikét például Kisebb Pestnek nevezték. A hegytetőre vár, és abba város a tatárjárás keserű tapasztalatait követően, IV. Béla révén került, és lett királyi székhely. Királyi palotát Nagy Lajos építtetett ide, majd Mátyás király alatt élte igazi virágkorát a környék, hogy aztán a török hódoltság mindent megváltoztasson.
Ennek a középkori várerődítménynek képezte részét a Híradás bástya (amit a török időkben aztán Haber kuleszinek neveztek), és az a szűk lépcső (későbbi nevén Jezsuita lépcső), ami az egyetlen feljutási lehetőségként szolgált a várba a fal Duna felőli oldalán. A várfal ezen két pontja közé épült meg aztán a Halászbástya, miután a töröktől visszafoglalva a Habsburg időkben erősen lepusztult ez a szakasz, majd a 19. század második felére a hadászati funkcióit is elvesztette.
Hogy miért éppen Halászbástya lett a neve? Mert a várfal alatt városrészt, a mai Vízivárost nemcsak ezen a néven, de Halászváros néven is emlegették akkoriban, utalva ezzel az itt élők legjellemzőbb foglalkozására.
A halászok ráadásul ezen a szakaszon közlekedtek a Duna és a budai halpiac között, és amikor veszélyhelyzet adódott, a halászok céhének jutott feladatul a várfal ezen részének védelme.
A Halászbástya mai épülete a 19. század végén született meg, immár bármiféle hadászati-védelmi funkciótól függetlenül, pusztán építészeti alkotásként és emlékműként. Az ezeréves Magyarországot ünneplő millenniumi eseménysorozathoz kapcsolódóan rengeteg új épület született az amúgy is rohamosan fejlődő Budapesten, és ezek egyike lett a Halászbástya is – még ha nem is lett kész az ünnepségek idejére, hiszen az 1895-ben elinduló építkezés csak 1902-ben fejeződött be végleg.
Schulek Frigyes neoromán stílusú épülete a hét tornyával a hét honfoglaló vezért jelképezi, akik közül Álmos és Előd szobor formában is helyet kapnak a Halászbástyán. A díszesre faragott oszlopok uralta épület oszlopfőit olyannyira változatosra tervezte Schulek, hogy nem akad közöttük három egyforma mintázatú. Az építész kiszélesítette és díszessé tette a Jezsuita lépcsőt, folyosókkal és tágas ablakokkal változtatta turistacsalogató sétánnyá az egykori védfalat. A 140 méter hosszú Halászbástya karéjszerűen öleli körbe a Mátyás templomot, és kevesen tudják, de hozzátartozik Szent István lovasszobra is, amit Stróbl Alajos készített el Schulek felkérésére.
A második világháború idején a Halászbástya is súlyos sérüléseket szenvedett a megszálló náci és a betörő orosz seregeknek köszönhetően, majd a helyreállításán a tervező Schulek Frigyes fia, Schulek János dolgozott. Ekkoriban került elő újra az a titkos helyiség is, amit már Schulek Frigyes is megtalált az építkezések során, benne emberi csontokkal, és a vár egyik kazamatájának gondolva nem romboltatta le, hanem belefoglalta a Halászbástya építményébe. Később kiderült, hogy nem kazamatáról, hanem a középkori Szent Mihály-kápolnáról van szó, ami sokáig a Mátyás templom temetőkápolnájaként szolgált.
A kápolna ma is ott rejtőzik a Halászbástya alatt, az ajtaja is látható, kisebb rendezvényekre használják, de a nagyközönség előtt zárva van. A Halászbástyával kapcsolatos legfrissebb hír, hogy 2023. március 15-től kezdődően ismét nem lehet mindenkié a felső kilátószintje: belépőt kell váltania az érdeklődőknek, ha a magyar nemzeti örökség ezen kincsét meg szeretnék látogatni.