Rajtakapva: amikor egy macska indít el hatalmas gengszterháborút New York utcáin

New York, 1998. A lüktető város, minden sarok mögött egy füstös bár vagy eldugott klub és természetesen a „sosem alszik” metropolisz megfáradt arca. Ebbe a közegbe csöppen Hank Thompson - Austin Butler -, aki valaha baseballtehetség volt, mára viszont inkább a pályán kívül botladozik. A régi dicsőség helyett most a söröskorsókat csapolja egy belvárosi kocsmában, és próbál láthatatlan maradni a világ szeme előtt. Több-kevesebb sikerrel.
A sztori úgy kezdődik, hogy egy nap Austin szomszédja, a kissé szétesett Russ - Matt Smith - ártatlan kéréssel áll elő: vigyázzon Hank a macskájára, amíg ő elutazik. Macska, egy kis tej, néhány alomlapát Mi baj lehet? Nos, nagyjából minden.
A cica ugyanis nem csak dorombolást és szőrgombócot hoz a lakásba, hanem egy kulcsot is, ami hirtelen több bandának és bérgyilkosnak válik áhított zsákmányává.
És innentől a hétköznapok megszűnnek. Hank a legkülönfélébb gengszterek, maffiózók, korrupt rendőrök és mindenféle különc bűnöző célkeresztjében találja magát. A történet kavalkádja olyan, mint egy groteszk kaleidoszkóp: Liev Schreiber és Vincent D’Onofrio játssza az ortodox zsidó testvérpárt, akik könyörtelenül hajszolják Hanket a kulcsért. Zoë Kravitz paramedikusként jelenik meg, aki egyszerre nyújt emberi támaszt és nőies erőt a történetben. Regina King egy nyomozónőként hozza a határozottságot. És ha mindez nem lenne elég, a latin zenei szupersztár, Bad Bunny is feltűnik, mert miért is ne?
Egyébként Aronofsky rendezése most más, mint amit megszoktunk tőle. A Fekete hattyú vagy a Rekviem egy álomért súlyos drámái után ez a film sokkal inkább hasonlít egy punk-komédiával kevert gengsztermesére. A rendező egy olyan New Yorkot rajzol fel, amely még a régi idők mocskát és retró hangulatát hordozza. Kocsmai neonfények, utcai telefonfülkék, a Shea-stadion árnyéka. Minden képkocka nosztalgiát áraszt a ’90-es évekből.
A film központi alakja persze Austin Butler, aki Elvis után ismét bebizonyítja, hogy nem csak egy simára fésült hollywoodi szívtipró. Hőse egyszerre esendő, kissé lúzer, mégis szívós. Egy olyan figura, akinek drukkolsz, még ha néha ordítanál is a bénázásain.
Zoë Kravitz visszafogott eleganciát visz a vászonra, Matt Smith laza kiszámíthatatlansága pedig még a legkomorabb jelenetekbe is szúr egy kis abszurd humort.
A Rajtakapva 2025 egyik legjobban várt filmje, és nem véletlenül: szórakoztató, izgalmas és valami új.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.