6 elképesztő hely: gondolnád, hogy létezik?

Lidércfények az erdőben – Világító gombák

Már Arisztotelész is említést tett a „ragyogó" fákról, és az erdőben látott „hideg tüzet" később is megemlítik a krónikák, amitől rettegtek az emberek, mert úgy vélték, hogy a gonosz szellemek műve. A legújabb ismeretek szerint a világító (lumineszkáló) gombák mintegy 71 fajtája létezik szerte a világon, a legnagyobb mennyiségben Ázsia szubtrópusi régiójában fordul elő. E furcsa látványról a híres angol botanikus, George Gardner is beszámolt 1840-ben, amikor Brazíliába utazott. Egy éjszaka meglátott néhány fiút játszani egy furcsa, fényes tárggyal, ezek voltak a titokzatos világító gombák, amelyek nyomon követése később cseppet sem volt könnyű feladat.

A természet lenyűgöző trükkje – Az Óriások útja

Az Írország északkeleti sarkában található Óriások útját (angolul: Giant's Causeway) gyakran a világ 8. csodájaként emlegetik. Bár úgy tűnik, hogy az egymáshoz szorosan illeszkedő, többségében hatszögletű oszlopok mesterségesen épültek, valójában a természet páratlan munkáját dicsérik. Az 50-60 millió évvel ezelőtti intenzív vulkánkitörés eredménye Észak-Írország leghíresebb látnivalója, amely 1986 óta az UNESCO Világörökség része. A Bushmills városától 3 kilométerre található lenyűgöző terület mintegy 40 ezer masszív bazaltoszlopból áll, amelyek méhsejtszerűen illeszkednek egymáshoz. Az átlagosan 45 cm átmérőjű, majdnem teljesen szabályos sokszögű oszlopok közül némelyik magassága akár a 12 métert is eléri, és alakjuk alapján különböző fantázianevekkel illették őket. A hatalmas kőcölöpök lépésről-lépésre kúsznak a tengerbe, amelyeket a legenda szerint az ír óriás, Finn MacCool épített magának, hogy eljusson kedveséhez Staffa-szigetére.

Káros algavirágzás – A vörös dagály

A „vörös dagály" a fotókon úgy néz ki, mint Dr. Seuss fantasztikus mesevilága, ám a jelenet nem képzeletbeli, hanem nagyon is valóságos. A természetben előforduló mikroszkopikus algák a tengeri tápláléklánc alapját képezik, és ezek robbanásszerű növekedését nevezik virágzásnak. A „vörös dagály" egy általános elnevezés a fotoszintetikus pigmenteket tartalmazó fajok túlzott elszaporodására, amelyek a tenger vagy óceán vízének különféle elszíneződéseit okozzák. A jelenség szinte minden nyáron végigsöpör az Egyesült Államok északkeleti partvidékén, különösen a Maine-öbölben. Ám az utóbbi években egyre többfelé figyelhető meg a világon. A vörös dagály környezeti veszélynek tekinthető, mivel az algák bizonyos százaléka erős toxinokat termel, ami elpusztíthatja a vízben élő állatokat, és veszélyeztetheti az emberi egészséget.

Csodálatos fáklyák az égen – Tűzszivárvány

Az egyik legritkább halójelenség keletkezéséhez pehelyfelhők (cirrus) szükségesek, amelyek a közepes földrajzi szélességeken (pl. az Egyesült Államokban) kb. 5-10 km magasságban alakulnak ki a felső troposzférában, és általában hidegfront előtt láthatóak. A nap sugara ilyenkor pontosan 58 fokos szögben esik a jégkristályokkal telített pehelyfelhőre. Amikor a fény áthalad egy ilyen hatszögletű jégkristályon, éppúgy megtörik, ahogyan a prizmán áthaladó fénysugár, ennek köszönhetően a pehelyfelhő úgy ragyog, akár egy lángoló szivárvány. A jelenség azért fordul elő meglehetősen ritkán, mert a jégkristályoknak vízszintesen kell elrendeződniük a szokásos függőleges helyett, ám a látványos égi csoda rövid ideig tart, alig éli túl a fél órát.

„Bűnbánó hómezők" az Andokban – Penitentes

A világ egyik legbizarrabb természeti képződményei a furcsa alakú hó-és jégcsúcsok, amelyek a magasan fekvő, alacsony páratartalmú területeken (mint pl. Dél-Amerikában az Andok) alakulnak ki, és ezek a félelmetesen éles hóalakzatok akár több méter magasra is nőhetnek. Az ún. Penitentes vagy spanyolul Nieves Penitentes, azaz „Bűnbánó hómező" formációk gyakori látványt nyújtanak Argentína és Chile között. Először Darwin tett róluk említést 1839-ben, és úgy vélte, hogy az erős szél formázta őket. A fehér jégszobrok a nap felé fordulva szorosan sorakoznak egymás mellett, és egyesek szerint onnan kapták a „bűnbánók hava" elnevezést, hogy hasonlítanak a hegyes csuklyát viselő szerzetesekre. A tudósok szerint a tüskés jégtornyok kialakulását az okozza, hogy ezeken a területeken a napfény felgyorsítja a szublimációs folyamatokat.

Egy titokzatos hely az óceán közepén – Nagy Kék Lyuk

A kék lyuk egy víz alatti víznyelő, amelyet függőleges barlangoknak is neveznek. Számos, a jégkorszakban képződött víz alatti kürtő található szerte a világon, legmélyebb közülük a Dean Kék Lyuk (202 méter). Ha valaha Közép-Amerika keleti partjához utazol, nem hagyhatod ki a trópusi paradicsomot, Belizét, amely nem csupán csodálatos korallzátonyairól és az ősi maja kultúráról ismert, hanem egy meglehetősen érdekes természeti jelenségről is. A Nagy Kék Lyuk (több mint 300 méter átmérőjű és 124 méter mély) a Világítótorony-zátony közepén található, a szinte tökéletesen kör alakú, víz alatti mészkőüreg egymástól időben független geológiai események hatására alakult ki. A világszínvonalú merülőhelyet Cousteau kapitány, a híres tengerkutató tette igazán népszerűvé, ami olyan, akár egy gótikus mese: izgalmas és hátborzongatóan szép.