2018 az esélyegyenlőség, az elfogadás és a nemek közti egyenlőség éve lesz Európában

Területek, melyekben komoly változásokat kell eszközölni az egyenlőség jegyében:

• munkakörülmények (pozíció, bér)
• politikai élet
• magánélet (láthatatlan munka, családon belüli és kívüli erőszak)
• pozitív és negatív diszkrimináció
• oktatás

Ezeket azonban egyetlen kifejezéssel is le lehet írni; esélyegyenlőség. Már most, az év elején történt két nagy változás Európában, melyek remek előszelek.

San Marino olyan költségvetési tervet készül elfogadni a 2018-as évre, mely nagyban hozzájárul majd a miniállam gazdasági fejlődéséhez. Legalábbis ez a tervük. Ezt pedig nem mással, mint az azonos neműek házasságkötésének engedélyezésével szeretnék elérni. Miért írjuk, hogy ezt mindössze anyagi megfontolásból teszik? A válasz egyszerű: saját állampolgárai ugyanis ezzel a lehetőséggel nem élhetnek. Fő célcsoportjuk vélhetően az olasz homoszexuálisok, mivel Olaszországban csupán bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíthetnek. A dolog abszurditása, hogy a San Marinó-i meleg polgárok még ezt sem tehetik meg hazájukban – bár ez a törvényjavaslat már csak parlamenti döntésre vár. Így tehát kicsit sem nevezhetjük ezt a 62 négyzetkilométernyi területtel bíró törpeállamot az egyenlőség bajnokának, hiszen csupán a turizmus fellendülése lebeg a szemük előtt.

Magyarországi helyzet

Az alkotmány kizárja, hogy azonos neműek házasságot kössenek:

A bejegyzett élettársi kapcsolatra azonban már évek óta itthon is van lehetősége a meleg pároknak. Ez a házassághoz hasonló jogokat és kötelezettségeket jelent: ugyanolyan öröklési és vagyonjogi szabályok, szociális-, adó-, munka- és bevándorlási kedvezmények.

A nők és férfiak közti bérkülönbség ellen sok ország harcol, de Izland az első, aki 2018. január elsejétől törvénybe foglalta, hogy nem lehet azonos munkáért egy nőnek kevesebbet fizetni, mint férfi munkatársának. A szabályozás a legalább 25 foglalkoztatottal rendelkező vállalatokat érinti. Aki nem tartja be ezt a bérszabályozást, bírságra számíthat. Izland egyébként is élen jár a nemek közti egyenlőség megteremtése terén, sőt a bérek közti különbségek felszámolása sem új keletű az országban. Az irányelv eddig is ez volt, a dolog csupán annyiban változott, hogy a kormány most már ellenőrzési és büntetési jogkörrel is rendelkezik ezen a téren.

Magyarországi helyzet

A KSH 2015-s adatai alapján évek óta több nő szerez felsőfokú végzettséget, mint férfi. A foglalkoztatottság azonban kisebb: a nők 60,2%-a, míg a férfiak 73%-a dolgozik. Bár Magyarország is törekszik a nemek közti bérkülönbség felszámolására, 2 éve átlagosan a nők a férfiak fizetésének csupán a 84,5%-át vitték haza – ugyanazért a munkáért. Az Európai átlag tekintetében azonban még így is az első harmadba tartozunk, magunk mögé utasítva több skandináv országot is (pl.: Dánia, Finnország), akik pedig híresek a nemek közti egyelőség erősítéséről.

A nők és férfiak közti egyenlőség nem csupán a bérekben mérhető. Több mint kétszer annyi nő végez úgynevezett láthatatlan munkát, azaz továbbra is az a szemlélet él, mely szerint a nőknek kell intézni a háztartás körüli teendőket – takarítás, főzés, bevásárlás... stb. Ez pedig a mai társadalmi elvárásokkal együtt, nagyon sok plusz terhet ró a nőkre. Ezenfelül a munkaerőpiacról való kivonulás, majd visszakerülés is nagyobb százalékban érinti a nőket. A BPDATA felmérése alapján, 2015-ben a gyest igénybevevők számát tekintve toronymagasan a nők vezettek – férfiak 3 ezer, a nők 240 ezer. Ennek oka persze nem csupán az a szemlélet, mely kizárólag az anya feladatának tekinti a gyermeknevelést. Bizony anyagi megfontolás is komolyan közrejátszik azon családok esetében, akik elgondolkodnának azon, hogy megosztva, vagy egyedül az apa maradjon otthon a picivel.

Látszik tehát, hogy a nemek közti egyenlőség a gyökereknél sem valósul meg. Egy vagy több generációs szemléletváltásra lenne szükség ahhoz, hogy valóban megvalósíthatóak legyenek azok az elvárások, melyek az esélyegyenlőség érdekében elengedhetetlenek.