Lidércnyomás - A rémálmok és az alvási paralízis nyomában

Forrás: Shutterstock -
alvásparalízis magazin alvás lidércnyomás rémálom álom
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Aki alszik, álmodik is. Az is, aki ébredés után nem emlékszik rá. Hogy mi az álom, azt senki nem tudja, de sokan próbálták már megfejteni: Freud szerint az „elfojtott vágyak leplezett teljesülése", Jung pedig úgy gondolta, az álmokon keresztül jutunk el a kollektív tudattalanhoz. Ami biztos, hogy az álom nem mindig édes, sőt időnként kimondottan rémes, olykor lidérces.

Aki napi 8 órát alszik, 4-6 alvási ciklussal számolhat. Egy ciklus 80%-át a négy szakaszból álló NREM (non REM), 20%-át a REM (Rapid Eye Movement = Gyors szemmozgás) fázis teszi ki. Utóbbiban testünk teljesen ellazul, izmaink tónustalanok, az agyunk viszont aktív. A szemünk csukva van, gyorsan mozog. Álmodunk. Ha nappal több a stressz, komoly változás van az életünkben, szorongunk valami miatt, borzalmas álmaink is lehetnek. Ilyenkor, amivel nappal képletesen, álmunkban szó szerint meg kell küzdenünk.

Lidércnyomás

A lidércnyomás egy rémálomtípus. A lidércek olyan lények, melyekkel legtöbbször a hajnali órákban, vagy az ebéd utáni alváskor találkozhatunk, s bár kultúránként más és más nevet kaptak, egy közös mindenképpen van bennük: álmában „nyomják, szorítják, fojtogatják" az álom és ébrenlét határán lévő embert. Innen ered a lidércnyomás szó.

A lidércek „nyomják, szorítják, fojtogatják" az álom és ébrenlét határán lévő embert Forrás: Shutterstock

Alvási paralízis

Álom és ébrenlét határán jelentkezhet az alvási paralízis. Ebben az állapotban bármit képesek vagyunk valóságként megélni, ilyenkor biztosak vagyunk benne, hogy amit átélünk, valóban megtörténik velünk. Szakértők szerint az alvási paralízis, bár borzalmasan ijesztőnek tűnhet, alapvetően ártalmatlan jelenség: úgy gondolják, hogy ilyenkor az agy az ébrenlét és a REM-fázis határán van. Szinte bénultan fekszünk, nehezen lélegzünk, valamennyire érzékeljük a környezetünket, a testünket, a hangokat, miközben a tudatunk éberré válik, az agykéreg teljes erőbedobással dolgozik, állítja elő az álomképeket. Ezen a szűrőn át éljük meg a valóságot.

Kikre jellemző ez a speciális alvászavar?

Korábban azt gondolták, hogy a rémálmok a mentális zavarokkal küzdő emberek nappali tüneteinek éjszakai megnyilvánulásai, de ma már tudjuk, hogy ez nem igaz. Ugyanakkor tény, hogy azoknak, akik nehezebben küzdenek meg a stresszel, hajlamosak a dühkitörésekre, gyakrabban vannak rémálmaik. Azt is kimutatták, hogy az úgynevezett rémálomzavarral küzdők lényegesen éberebben alszanak, éjszaka gyakrabban felébrednek, mint mások.

Azoknak, akik nehezebben küzdenek meg a stresszel, gyakrabban vannak rémálmaik. Forrás: Shutterstock

Tehetsz ellene

A visszatérő rémálmok esetén segíthet, ha kitalálsz az álmodnak egy pozitív befejezést, amit újra és újra elképzelsz, "begyakorolod" azt. Van olyan technika is, amivel már a rémálom kezdetekor felébresztheted magad, de a kognitív viselkedésterápia is segít. A nyugtató gyógyteák és a meditáció szintén segíthet megküzdeni a lidércekkel.

Ami pedig egészen biztosan hat, ha lefekvés előtt már nem eszel, nem tévézel, nem számítógépezel, nem mobilozol, leteszed a napi problémákat, a munkát és kiszellőzteted a hálószobádat.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a LIFE Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.