A hazai tébolyda – így festett a Lipót a bezárásakor

Fotó: Pál Anna Viktória -
történet OPNI elhagyott helyek
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI), közismertebb nevén a Lipót 2007-ben zárta be kapuit. Hogy miért, az a mai napig rejtély. A minisztérium indoka nagyon vékony: "Az OPNI épülete nem alkalmas a betegellátásra, gazdaságosan nem lehet működtetni. Ebben az épületben gyakorlatilag az utcát fűtjük." És ezzel a tollvonással az utcára küldték az ott dolgozó 900 embert és a 849 fekvőbeteget. Elhagyatott helyek című sorozatunkban megmutatjuk, hogyan fest most az üres intézmény.

1812-től a bécsi, a prágai és a lembergi elmeintézetek rendeletileg bezárták kapuikat a magyar pszichiátriai betegek előtt, mert úgy vélték, hogy mivel Magyarországon nem lévén tébolyda, ezért az ország ezt a jótéteményt nem viszonozhatja. Éppen ezért 1848-ban javaslatot tettek a kormánynak egy országos pszichiátriai központ megalapítására. Legalkalmasabb helyszínnek a Lipótmezőt tartották, mivel az aránylag jól megközelíthető, kies fekvésű és vize is bőven van.

/1407/_gy_f2014715155141

Az építést I. Ferenc József rendelettel határozta el, a terveket Zettl Lajos építészeti tanácsnok készítette el. Az épület késő romantikus stílusú, négyszintes jellegében zárt tömböt alkot. Eredetileg 800 beteg befogadására tervezték, de csak 500 beteg számára építették meg. Helyet kaptak benne az orvosok lakásai, a személyzet szállásai, konyha, irodák, raktárak. Az épületet hatalmas park és 50 hold erdő övezte.

A Budai Magyar Királyi Országos Tébolyda 1868. december 6-án nyitotta meg kapuit - kezdetben 300 beteggel. A betegek kezelésében főként nyugtatókat használtak, a különösen nyugtalan betegeket kényszerzubbonnyal fékezték meg, esetleg cellába helyezték őket. Durva kényszerítő eszközöket nem alkalmaztak a terápia során. Az Intézetben 1948-ban alkoholelvonó osztály nyílt, 1951-ben pedig neurológiai osztály került kialakításra. 1950-ben - az országban elsőként - gyermekpszichiátriai osztály kezdte meg működését.

Az immár ellátáson kívül rekedt betegek a fővárosban koncentrálódnak. A nemzetközi tapasztalatok szerint a pszichiátriai ágyak számának csökkenésével arányosan nő a pszichiátriai betegek által elkövetett bűncselekmények száma.
Fotó: Pál Anna Viktória

A '80-as évek közepétől modernizációs hullám indult az intézet életében: koedukált osztályok jöttek létre, s ezzel egy időben megszűntek a zártosztályok, eltűntek a kórtermekből a hálós ágyak. A betegek szabadon mozoghattak, birtokba vehették az egész épületet. 1996-tól súlyos gazdasági nehézségekkel kellett szembenéznie az intézetnek, míg végül 2007. december 31-én bezárták az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet. Az OPNI járó- és fekvőbetegeit szétszórták a budapesti kórházak között.

Hivatalos közlemény

"A fővárosban továbbra is megoldatlan a 14-18 éves korú serdülők akut pszichiátriai ellátása, illetve a Heim Pál Gyermekkórházhoz integrált Faludi utcai serdülő-pszichoterápiás rendelő bezárása miatt megoldatlan ennek a korosztálynak az ambuláns (járóbeteg) ellátása is. Megszűnt a pszichiátria érdekeit képviselő és a szakmát integráló módszertani központ" - írja az akkori állampolgári jogok országgyűlési biztosának közleménye.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.