Brutális szertartás 2014-ben: mindent a nőinemiszerv-csonkításról

2014.09.23. 20:19

Vannak olyan országok, ahol a mai napig a család idősebb tagjai megcsonkítják a lánygyermekek nemi szervét. Ennek különböző okai lehetnek: a hagyománytisztelet vagy éppen a vallási hovatartozás miatt kényszerítik a felnőttek a gyerekeikre ezt a szörnyű beavatkozást, aminek az égvilágon semmi értelme nincsen. Sőt, ez a borzalmas szertartás kifejezetten káros a fiatal lányok egészségére. 

A rendkívüli fizikai és lelki fájdalmon túl az érintett lányok egy nemiszerv-csonkítás során számos veszélynek vannak kitéve: elhúzódó vérzés, fertőzések – akár HIV vírussal –, súlyos betegség, terméketlenség és halál. A nőinemiszerv-csonkítás gyakorlata sérti a nők alapvető jogát az egészséghez és a jólléthez, sőt, magához a túléléshez, káros a lányok, a családjaik, közösségeik és a társadalom számára.

Fotó: Mariella Furrer

Mi köze a vallásnak mindehhez?

Egy vallás sem támogatja vagy tűri a nőinemiszerv-csonkítást és vágást. Habár sem a korán, sem a sharia-jog, sem a Biblia nem említ ilyet, a tizennégy országból, ahonnan adat érkezett, több országban a lányok és nők fele vallási követelményként jelölte meg a csonkítást. És bár a nőinemiszerv-csonkítást és vágást gyakran kötik az iszlámhoz, talán mert a muszlim csoportok körében gyakori, nem minden iszlám csoport gyakorolja és sok nem iszlám csoport igen, sokszor keresztények is.

A legfrissebb UNICEF-kutatások szerint:
29 afrikai és közel-keleti országban több mint 130 millió lánygyermek és nő esett már át nőinemiszerv-csonkításon. A rendkívüli testi és lelki fájdalom mellett a megcsonkított lányok hosszan tartó vérzés, fertőzés és meddőség kockázatának, illetve nem ritkán életveszélynek vannak kitéve.

Miért ne?

Minden gyermeknek, mindig és mindenhol joga van ahhoz, hogy megvédjék, ha veszély fenyegeti. Az nőinemiszerv-csonkítás és vágás megszüntetésére irányuló – gyakran helyi gyökerű – erőfeszítések célja, hogy megvédje a lányokat egy súlyos, maradandó és teljesen felesleges ártalomtól. Bebizonyították, hogy az érintett országok legtöbb lakója véget akar vetni a lányok megcsonkításának és hogy annak támogatottsága még az olyan országokban is csökken, ahol az eljárás eddig közel általános volt.

Megszúrni egy lány nemi szervét, hogy vérezzen, még ha nem is távolítunk el szövetet és nem változtatjuk meg maradandóan a külső nemi szerveket - ezt hívják helyenként „szimbolikus körülmetélésnek” - diszkriminatív eljárás. Bár fizikailag kevésbé ártalmas, mint a nőinemiszerv-csonkítás és vágás más formái, mégis azt az egyértelmű üzenetet közvetíti, hogy egy lány szexualitása veszélyes vagy tabu, és a fiúk szexualitásával ellentétben ellenőrizendő.

Fotó: Mariella Furrer

Ez nem számít gyermekbántalmazásnak?

A nőinemiszerv-csonkítás és vágás kétségtelenül súlyosan káros a lányokra nézve, de a legtöbb szülő azért veti alá a gyermekét az eljárásnak, mert úgy hiszi, ezzel a javát szolgálja. Szinte mindig kizárólag az anyák és a nagyanyák gondoskodnak róla, hogy lányaik a hagyományoknak megfelelően alávessék magukat a csonkításnak. Tudják, hogy mekkora fájdalmat és kárt okoz, hiszen ők is átestek rajta, mégis úgy gondolják, hogy ha lányuk nem teszi, akkor kigúnyolják, sértegetik, kiközösítik és – sok esetben – lehetetlenné teszik, hogy férjhez mehessen. Olyan esetek is vannak, ahol a lányok maguk kérik, hogy csonkítsák meg őket, mert félnek a stigmától. De ma már egyértelmű, hogy a legtöbben, még az érintett országokban is, be akarják szüntetni az eljárást. Ez a vágy erősebben jelentkezik a fiataloknál, és így maguk a lányok indítják el a változásokat. 

"Ötéves voltam, amikor az unokatestvéreimmel és a barátaimmal elvittek bennünket egy házba. Semmit nem gyanítottam, hiszen csupa ismerős volt ott. Csak akkor kezdtem félni, amikor az egyik lányt átvitték a másik szobába, és meghallottam a sikolyait. Mire rám került a sor, már húsz lányt hallottam zokogni és sikoltozni. Az anyám és a többi nő lefogtak, és az öregasszony kivágott valamit odalenn - valószínűleg kést használt, nem láttam, csak az elviselhetetlen fájdalmat éreztem. Sokáig tartott a felépülés, és ma is, minden nap szembesülök vele a zuhany alatt, hogy megcsonkítottak" - meséli egy Londonban élő fiatal, szenegáli nő, akin gyerekként végezték el a "műtétet", amelynek során kezdetleges módszerekkel, bármiféle higiénia és érzéstelenítés nélkül eltávolították a csiklóját.

 

 

Afrikacsonkításnemiszervnőklány