Fizikai erőszak az iskolában: amikor a tanár emel kezet a gyerekre

2015.01.14. 22:12

„Embereket ütni helytelen, és a gyerekek is emberek” – hirdeti az Európa Tanács erőszakellenes programjának szlogenje. Ugyan a testi fenyítést néhány éve szigorúan büntetik itthon, egyesek mégis megpróbálkoznak egy-két jól irányzott pofonnal – nemcsak a szülők, de a tanárok közül is. 

A napokban emeltek vádat az 50 éves nyergesújfalui tanárnő ellen, aki májusban 8 napon túl gyógyuló sérülést okozott egy 12 éves fiúnak. A tanárnő május elején napközis tanárként az udvaron felügyelt, amikor egy 12 éves fiú játék közben vízzel fröcskölte a többi diákot, de véletlenül a nőre is ment belőle. A tanárnő annyira feldühödött, hogy káromkodva elkapta és megszorította a fiú bal karját, és többször arcon, illetve háton ütötte. A fiúnak 8 napon túl gyógyuló sérülései lettek. Az ügyészég közfeladatot ellátó személy által elkövetett bántalmazás bűntette miatt emelt vádat, és felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását kérte. A tanár, aki hatalmi helyzetben volt a gyerekhez képest, visszaélt erejével, hatalmával. Erőfölénye miatt súlyos sérüléseket okozott a kiskorúnak, és foglalkoztatás körében követte el a bűncselekményt. A tanárnő jogot sértett, vádat emeltek ellene. De vajon milyen gyakoriak az ilyen esetek?

Forrás: Thinkstock

A körmöstől napjainkig

A nevelő jellegű körmösről már mindenki hallott. Egészen az 1900-as évek közepéig alkalmazták a tanárok a körmökre csapást, ha a diák szemtelen volt, esetleg hetek óta nem írt leckét. A körmös teljesen elfogadott volt mindenhol, és bár a diákok rettegtek tőle, mivel igen fájdalmas nevelési eszköz volt, sok tanár előszeretettel alkalmazta. Bár a körmös szerencsére kikopott a nevelési eszközök közül, a fizikai fegyelmezés egyéb formái még mindig sokszor jelen vannak, helytelenül, sőt törvénytelenül!

Ma az oktatóknak nincs betanított és begyakorolt módszertanuk arra, mi a teendő nehezen kezelhető, elhanyagolt gyerekek esetében: ha tényleg nagy a baj, ütnek, megaláznak, hiszen nem tudják, mit kellene tenniük. Több esetben is azzal érvelnek a pedagógusok, hogy nincs más módszer, mint a testi fenyítés. A tanárok egészen addig szabadon mérlegelhetik, milyen módszerrel fegyelmeznek, amíg az nem sérti a gyerek alapvető jogait, azaz a gyermek személyiségét, emberi méltóságát, amelyeket tiszteletben kell tartani. A gyermek, tanuló semmiképpen nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.

Évente huszonötezerre tehető az áldozatul esett gyerekek száma Magyarországon. Kevésszer beszélünk róla, de átlagosan hetente egy magyar gyerek lesz öngyilkos bántalmazás, megalázás miatt, és egyre többen küzdenek pszichés zavarokkal.

Gyakori a krétával, kulccsal dobálás

Összegyűjtöttük, hogy magyarországi kutatások szerint egyes jellegzetes iskolai helyzetekben tipikusan milyen fegyelmezési eszközöket használnak a pedagógusok. Mondhatjuk, hogy a tanárok alig-alig élnek a fizikai erőszak eszközével, amibe beleértjük már a kréta vagy valamilyen kemény tárgy dobását, koki adását, a fül meghúzását, a pofozást. Ezek - a tanári válaszok alapján - nem használatos fegyelmezési eszközök a 17-18 éves fegyelemsértőkkel szemben, miképpen az iskolából való eltanácsolással való fenyegetés sem. A pedagógusok szerint magatartási problémákat csak nagyon kis százalékban büntetnek tanulmányi minősítéssel, elégtelen osztályzattal. A pedagógusok saját véleményük szerint leggyakrabban a verbális fegyelmezési eszközzel élnek, többnyire "elbeszélgetnek" az óra után tanítványaikkal, ha azok megzavarják az órájukat, feleselnek, ellenszegülnek, s ezt teszik akkor is, ha a szünetben verekedésen kapják őket. Ezeknek a beszélgetéseknek a célja a további függelemsértés megakadályozása és az iskolai norma elfogadtatása, amellyel a tanári tekintély is növekszik.

Forrás: Thinkstock

Mit mond a szakértő?

“Sokszor megesik, hogy a pedagógus egy provokáció áldozata. Ez a kölcsönösen agresszív viselkedés is elvezethet ehhez az elfogadhatatlan eseményhez. A jelenkor egyik elterjedt mentsvára a szülők és gyermekeik valós, vagy vélt jogismerete, ami szerint a pedagógusok keze erősen meg van kötve jó néhány, a jóérzés határain jócskán túllépő, megengedhetetlen viselkedéssel kapcsolatban. Úgy gondolom azonban, hogy egy tanárember semmilyen körülmények között nem válhat annyira indulatossá, meggondolatlanná, hogy tettlegességgel (de akár verbális agresszióval) éljen egy diákkal szemben” – nyilatkozta a Life.hu-nak Majsai László pszichopedagógus.

„Sok tanárnak el sem jut a tudatáig, hogy a társadalom számára elítélendő, amit tettek, egészen addig, amíg nem éri valamilyen szankció őket. Egy idő után ez a viselkedési forma az életük olyan része lesz, ami számukra teljesen természetes” - mondja Deáki Tímea life coach. 

2005 óta tilos a testi fenyítés

Mára Magyarországon megdöbbentően nagy a bántalmazott diákok aránya: a tanárok a diákok 25 százalékát bántalmazták az elmúlt években. A gyermekvédelmi törvény 2005 óta tiltja a testi fenyítés minden formáját, verést, megalázó büntetést egyaránt, viszont a büntető törvénykönyv szerint csak akkor történik bűncselekmény, ha a gyerek nevelője súlyosan megszegi feladatait, és ezzel veszélyezteti a gyerek fejlődését.

A bántalmazás kihat a felnőttkori viselkedésre

A fizikai erőszakkal felnevelt gyerekek nagy része erőszakos felnőtt lesz, akik szintén gyerekeket bánthatnak, és ez a kör folytatódhat. Minden esetben mély nyomot hagy a gyerekben, ha tanára kezet emel rá. Félni fog a felnőttektől, nehezen bízik meg bennük, és emiatt akár a szülőkkel való kapcsolat is megromolhat egy időre. A gyerek sok esetben nem érti, miért érdemelte ki ezt a típusú büntetést, főleg akkor, ha a családban sem alkalmazták a verést nevelő eszközként. Társaival szemben is akaratlanul agresszívvá válhat, ez pedig már egy védekező mechanizmus.

Deáki Tímea szerint nem mindegy, hogy volt-e alapja és hogy a bántalmazás milyen típusú. Ha igaza volt a tanárnak és „csak” szavakkal bánt, az feldolgozható. Ha igaza volt, de tettlegesség is felmerül, az már komoly kérdéseket is felvet. Ahogy az is, ha igazságtalanul bántották bármilyen módon is. Az igazságtalan bántalmazás minden formája önértékelési problémákat okozhat a gyereknek. 

Mit tehetünk, ha a gyereket bántalmazta egy pedagógus?

Ha bebizonyosodott, hogy testi fenyítés történt, az Oktatási Jogok Biztosának Hivatalához fordulhatunk. A testi fenyítés fegyelmi eljárást vonhat maga után. Ha nagyon súlyos a vétség, amit a pedagógus elkövetett, a fegyelmi büntetés is a legsúlyosabb lehet. A fegyelmi eljárás mellett akár büntetőjogi eljárás is indulhat az oktató ellen, ha a vétsége indokolja. Az új büntető törvénykönyv szerint aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, akár egy év börtönnel büntethető. Aki közfeladatának ellátása során mást tettleg bántalmaz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, így azok a tanárok is, akik az iskolában bántják a gyereket.

Forrás: Thinkstock

Hírhedt esetek

2013-ban egy szegedi testnevelő tanárnő megütötte, majd többször megrúgta tanítványát, csupán azért, mert a gyerek nehezen kezelhető volt. A harmadikos fiú magántanulóként folytatta a az iskolát, a tanárnő ma is az intézményben dolgozik.

2011-ben egy Pest megyei történelemtanár szemtelen hangvétel miatt lefejelte tanítványát, majd kivitte a teremből, és számonkérte rajta, hogy letegezte. A kilencedikes fiú agyrázkódást kapott, a tanár azzal védekezett az eset után, hogy a gyerek meg akarta őt ütni. A fiú osztálytársai videóra vették az esetet. A rendőrség súlyos testi sértés miatt indított eljárást.

2014. május elején egy apátfalvi tanár bántalmazta diákját. A 29 éves angol-számítástechnika szakos tanár észrevette, hogy két nyolcadikos fiú az udvaron verekszik. Kérdőre vonta az egyik fiút, aki azt felelte, nem csinált semmit, erre a férfi meglökte. A fiú tiszteletlenül válaszolt, ezért a pedagógus pofon csapta és kétszer megrúgta. A férfit 150 óra közmunkára ítélték. 

Amikor a gyerek bántalmazza a tanárt

2014 októberében fordult elő, hogy egy diák tornaórán gyújtott rá. Amikor a pedagógus el akarta venni tőle a cigit, a fiú a nő arcába fújta a füstöt, majd ököllel többször arcon és háton ütötte, megrugdosta.

Egy 17 éves kaposvári szakiskolás diáklány egyik tanárát becsmérelte, egy másik tanárát leköpte, a diáktársait pedig rendszeresen terrorizálta 2008-ban.

Szintén 2008-ban egy VIII. kerületi középiskola 16 éves diákja fizikaóra alatt odament a tanárához, belerúgott, lökdöste és egy fém csapteleppel fenyegette. A tanárt annyira megviselte az eset, hogy benyújtotta felmondását, és jelenleg is idegszanatóriumban kezelik.

A gyermekkorúak, azaz a 14 év alatti gyerekek nem büntethetők, a 14 és 18 év közti fiatalkorúak esetében pedig sajátos rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek sosem azonosak azokkal a következményekkel, amiket a felnőttkorú bűnelkövetőknek kell elszenvedni.

Kié a felelősség?

“Gyakorlatilag mindenki hibás ezekben az esetekben: a szereplők szabályokat, törvényeket, morális elvárásokat rúgnak fel, hagynak figyelmen kívül vagy értelmeznek a maguk módján, rosszul. A pedagógus és a gyermek azért, mert nem tartják be a rájuk vonatkozó erkölcsi és írott szabályokat, a szülők azért, mert nem közvetítik, adják át, tanítják és követelik meg gyermekeiktől az alapvető kommunikációs és illemszabályokat, és a gyerekeinket közvetlenül körülvevő felnőtt világ, aki már régen nem tartja fontosnak azt, hogy megtanulja és gyakorolja az agresszió- és durvaságmentes kommunikációt és konfliktuskezelést” – mondja Majsai László pszichopedagógus. 

 

diáktanárpofonfegyelmezéserőszakiskola