Gyerekszemmel fel sem tűnt, milyen rosszak is a szüleink

2017.11.01. 20:15

Furcsa, mikor a szüleinkre egyenrangú félként kezdünk tekinteni. Ez az idő többnyire akkor jön el, amikor mi magunk is valódi, önálló felnőttekké válunk, vagy gyermekünk születik. Ijesztő meglátni a hibáikat, és újraértékelni gyerekkorunk egy-egy történését.

Gyermekként szüleink iránt feltétel nélküli szeretet és lojalitást érzünk. Ha időnként igazságtalannak is érezzük tetteiket velünk szemben, ritka, amikor megkérdőjelezzük. Számunkra az a megszokott. Lehet, hogy belelátunk egy-két másik család mindennapjaiba, de akkor is a mi családunk életritmusa és szokásai maradnak természetesek. 

Amikor azonban összeköltözünk egy teljesen más családi mintákkal rendelkező emberrel, majd családot alapítunk, bizony elkezdünk tisztábban látni. 

Amikor új családot alapítunk, akkor döbbenünk rá igazán szüleink téves nevelési szokásairaForrás: Shutterstock

Akkor, amikor kialakítjuk a saját családi kultúránkat, elkezdjük másként látni a szüleink fegyelmezési módszereit, azokat a dolgokat, amikkel régen otthon találkoztunk. Átértékelődnek a jelentéktelennek tűnő emlékek. Ilyenkor jövünk rá, hogy ők se voltak tökéletesek.

Ezek jobb szülőkké, és sok esetben jobb emberré is tehetnek minket – hiszen a tudatalatti személyiségtorzulásunk felismerésével lehetőséget kapunk arra, hogy saját vagy szakember segítségével megpróbáljuk feldolgozni gyerekkorunk szenvedéseit.

Persze nem minden szülői rosszaság minősül bűnnek, de van, amikor ezek bizony késői szülő-gyerek kapcsolatromláshoz vezetnek.

 

Összegyűjtöttünk pár ilyen apró történetet.  

„A boltban mindig megehettem egy kiflit anélkül, hogy megvettük volna."

„Sose rendezhettem szülinapi zsúrt, mondván, kicsi a lakásunk. Most ugyanakkorában lakunk, és a fiamnak már három születésnapi bulit is szerveztem. Érdekes, de elfértünk."

Forrás: Shutterstock

„Hagyta, hogy a szomszéd néni minden találkozáskor megcsipkedje az arcomat."

"A szüleink simán dohányoztak az autóban és a lakásban - lényegében közvetlenül mellettünk - télen zárt, nyáron résnyire nyitott ablakok mellett. Mentségükre szóljon, akkor még nem tudták az emberek, hogy mennyire káros is a cigi."

Forrás: Shutterstock

"Apa jó pár sört megivott, mielőtt autókázni indultunk volna hétvégén."

„Nagyon gyakran kiabált, sőt ordított velem anyám, ha rosszat csináltam kicsiként."

„Annyi édességet ehettem, amennyit csak akartam."

Forrás: Shutterstock

"Apukám sokszor letagadtatta magát, ha otthon keresték a munkahelyéről."

„Gyakran hagytak egyedül minket a szüleink esténként, amikor még csak 5 és 7 évesek voltunk a testvéremmel."

Forrás: Shutterstock

„Minden éjjel részeg volt az apám."

„Bármit megtehettem, mivel mindent a bátyámra kentem, és mindig csak őt büntették meg."

„Anyám megengedte, hogy kipróbáljam a cigit. 6 éves voltam."

Forrás: Shutterstock

A végére tartogattuk a legrosszabbat:

"Láttam, ahogy anyukám ananászt tesz a pizzára."

szülőgyerekgyereknevelés