Valóban létrehoznak egy új, szuperképességű emberi fajt a jövőben?

2012.09.04. 20:36

Idén júliusban nagy szenzációt keltett, mikor bejelentették, hogy  megszülettek az első génmódosított csecsemők a világon. A harminc baba az Egyesült Államokban látta meg a napvilágot egy nagyszabású kísérlet eredményeképpen, de közülük tizenöt már az elmúlt három év során megszületett. A tesztek szerint egészségesek, csupán egy furcsaságuk van: génkészletüket nem két, hanem három embertől kapták.

Meddő anyáktól egészséges magzatok

A kísérletben olyan nők, illetve házaspárok vettek részt, akiknek nem, vagy csak nehezen fogant gyermeke. Sokak meddőségének a petében található mitokondriumok helytelen működése volt az oka, így a kutatók egészséges nők petesejtjeiből vettek ki mitokondriumokat, majd ezeket ültették be a meddő nők petesejtjébe. A mesterséges megtermékenyítés sikerrel járt, így az anya kihordhatta férje és az ő - no meg a donor - genetikai állományát hordozó kisbabát, aki tovább örökíti majd azokat utódaiba.

Thinkstock

Szép új világ?

Míg tudósok egy része ilyen és ehhez hasonló kísérletekkel feszegeti a tudomány határait, az ellentábor folyamatosan aggodalmait fejezi ki a szerintük etikátlan eljárásokkal kapcsolatban.

Az emberi génekkel, azaz alapvető jellemzőinek megváltoztatásával való "játszadozás" sokak szerint felelőtlen Isten-helyettesítő munkálkodás, egyesek még új, "magasabb rendű", jobb képességű emberek (egy új emberi faj) létrehozásától is tartanak. Aggasztónak találják azt is, hogy a jövőben futószalagon gyárthatja majd az egészségesebbnél egészségesebb babákat, míg a természetes úton fogant gyermekek hátrányos helyzetbe kerülhetnek velük szemben. Az is felmerült, hogy akik megengedhetik maguknak anyagilag, a jövőben majd válogatnak az utódaik között, és csak a legjobbakat, vagy csak a kívánt külső jegyekkel rendelkezőket tartják meg.

A mostani kísérletet vezető, sokat támadott tudós, Jacques Cohen régóta foglalkozik a mesterséges megtermékenyítésben rejlő új lehetőségekkel, tavaly azt is bejelentette, hogy olyan szintre jutottak, hogy akár egy diákja is leklónoz egy embert egy délután alatt. Felkéréseket is kapott már, de  - legalábbis saját állítása szerint - eddig elutasította őket.

"Nem kell attól tartani, hogy egy magasabb rendű embertípust hoznának létre"

Dr. Czeizel Endre orvos-genetikus nem tartja olyan aggasztónak a helyzetet, mint a program ellenzői: "A most ismertetett génmódosítás nem új dolog, hiszen 7 éve már, hogy először majmokban kipróbálták, s az emberi kísérletekről is két évvel ezelőtt olvastam először. Az angol parlament végül engedélyt adott az alkalmazásra, hiszen ezzel az eljárással egészséges csecsemőknek adhatnak életet az anyák.
 
A kísérlet lényegének megértéséhez tudnunk kell, hogy a sejtmagon belül 46 kromoszómánk, huszonötezer génpárunk van, melyek a DNS-ünkben foglalnak helyet. Ez a genetikai tervrajz, ami a fehérjéken keresztül megszabja, milyenek vagyunk. Ha a génekben hiba történik, azt mutációnak hívjuk, melyből genetikai betegségek következnek. 20-25 éve derült ki, hogy a sejtmagon belüli 46 kromoszómán és géneken kívül van egy sejtmagon kívüli kromoszóma is. Középen a sejtmag helyezkedik el, körülötte pedig a citoplazma, ebben vannak a mitokondriumok, melyek a sejtek erőművei, ezek termelik az energiát, ami a sejtek működéshez kell. Kiderült, hogy ezekben a mitokondriumokban is van DNS, és ezekben a DNS-ekben elkülöníthető, alvó és aktív gének vannak. Sajnos az is kiderült, hogy ezek tízszer gyakrabban hibásodnak meg, mint a sejtmagban levő gének. Egyre több olyan betegséget ismerünk, ami a mitokondriális gének elromlására vezethető vissza, ilyen valószínűleg a Parkinson- és a Down-kór is.

Thinkstock

Fogantatáskor az érett petesejtben 23 kromoszóma van, megtermékenyüléskor az ondósejt belövi a maga 23 kromoszómáját, így lesz 46, de a petesejtben ott van a 47 kromoszóma is - ezért öröklődnek a  mitokondriális betegségek csak anyai ágon. Ha egy olyan súlyos beteg anyáról van szó, akinek mitokondriális génjei elromlottak, nagy a valószínűsége, hogy átadja azt a gyerekének. Ezért jó az új módszer: kiveszik a beteg asszony petesejtjeit, meg azok sejtmagját is, és ezt ültetik a másik asszony petesejtbankjából származó petesejt magjának helyére. Ezt a férj ondósejtjeivel megtermékenyítik, és az anya kihordja az egészséges gyereket: a kétszer 23 kromoszóma a szülőké, de a 47. egy harmadik személyé.

Én boldog vagyok, hogy az orvostudomány kitalált egy módszert, amivel egy súlyos betegségcsoportot meg lehet előzni. Persze mindig akadnak, akik kárognak, hogy mi lesz ebből, de az orvosnak kötelessége a betegeken segíteni. Ez a három szülős jelző pedig érdekes: hány ezer olyan beteg van, aki például veseátültetést kapott, magyarul benne egy másik ember veséje van, akkor ő most két ember? Persze hogy nem, pedig a vese hat a szervezetére, és ha volt benne esetleg egy fertőzés, az gondot is okozhat. Azt, hogy a másik embertől kapott mitokondriális gének jelentenek-e valami befolyást a babákra - merthogy együtt kell működnie a 46 kromoszómának a 47-kel - , ezt még nem lehet tudni. Az angol parlament úgy gondolta, hogy sokkal nagyobb a kísérlettel járó előny, mint a kockázat. Ugyanezek a felhördülések a fogamzásgátló tabletta és a lombikprogram megjelenésekor is megtörténtek, ezek természetes reakciók, hiszen a tudományt ellenőrizni kell, de ezt az eljárást csak azoknál a pároknál végzik el, akik ezt kifejezetten kérik. 

Viszont míg az előbb ismertetett génmódosítással egyetértek, a klónozást mélységesen ellenzem, mert az emberségünk lefontosabb kritériuma, hogy individuumok vagyunk, miért kellene ezt megszentségteleníteni embermásolással? Egy speciális módszerrel elő lehet állítani, le lehet klónozni egy beteg ember veséjét úgy, hogy a betegség "kimaradjon" belőle, és ezt vissza lehet ültetni a betegbe, aki így meggyógyul - idáig a klónozás elfogadható, mert emberi élet megmentéséről szól, de az emberek kopírozásáról nagyon nincs jó véleményem. A génmódosításnál pedig nem kell attól tartani, hogy egy magasabb rendű embertípust hoznának létre, hiszen huszonötezer génpárunkból tízezer foglalkozik az agyunkkal, de a testalkatot is négyezer gén befolyásolja, és bár egy-egy gént lehet módosítani, ezret vagy tízezret rendszerszerűen a következő 50-100 évben biztosan képtelenség."

Lehet örökölni a kövérséget? Az elhízás és a genetika összefüggéseihttp://www.life.hu/ez-zsir/eljegeszsegesen/20120807-lehet-orokolni-a-koverseget-az-elhizas-es-a-genetika-osszefuggesei.html Egy genetikai betegség okozta Elizabeth Taylor szépségéthttp://www.life.hu/gyogyulj/egeszseghirek/20110405-egy-genetikai-betegseg-okozta-elizabeth-taylor-szepseget.html Genetikai rendellenesség miatt kamaszodik egy hat hónapos kisbabahttp://www.lifenetwork.hu/lifenetwork/gyermekegeszseg/20101102-genetikai-rendellenesseg-miatt-kamaszodik-egy-hat-honapos-kisbaba.html Dr. Czeizel: Az ősember éhezett - ezért vagyunk most kövérekhttp://www.life.hu/ez-zsir/eljegeszsegesen/20120705-dr-czeizel-az-osember-ehezett-ezert-vagyunk-most-koverek.html Dr. Czeizel Endre: Így befolyásolhatod, milyen nemű legyen a gyereked - praktikák a kádbanhttp://www.life.hu/gyogyulj/egeszseghirek/20120221-dr-czeizel-endre-igy-befolyasolhatod-milyen-nemu-legyen-a-gyereked.html Dr. Czeizel Endre: Ásványvizet a butaság ellen!http://www.life.hu/gyogyulj/egeszseghirek/20120130-dr-czeizel-endre-asvanyvizet-a-butasag-ellen.html Dr. Czeizel Endre: A felgyorsult fejlődés így változtatta meg a nőkethttp://www.life.hu/gyogyulj/egeszseghirek/20120126-dr-czeizel-a-felgyorsult-fejlodes-igy-valtoztatta-meg-a-noket.html Dr. Czeizel Endre: Baj van a magyar férfiakkalhttp://www.life.hu/gyogyulj/egeszseghirek/20111214-czeizel-baj-van-a-magyar-ferfiakkal.html
DNSklónozásgenetikakutatásmeddőségbiológiaemberi fajtudósok