Ilyen gyorsan öregszik a mellünk

2013.11.27. 23:05

A legtöbb nő eddig is gyanította, hogy melle hajlamosabb gyorsabban öregedni, mint az kívánatos lenne, most azonban mindez tudományosan is bebizonyosodott, a Los Angeles-i Kalifornia Egyetem szakemberei ugyanis kimutatták, hogy a női mell szövetei valóban gyorsabb tempóban öregednek, mint a szervezet többi része.

Amint azt Steve Horvath, az egyetem humán genetika professzora kifejtette, ahhoz, hogy harcba szálljunk az öregedés ellen, először is szükséges, hogy képesek legyünk objektív módon mérni az öregedés folyamatát. Ezért aztán a tudósok a kutatás első négy éve során azon dolgoztak, hogy beazonosítsák azokat a biomarkereket, melyek alkalmasak lehetnek arra, hogy segítségükkel megállapítható legyen az egyes sejtek életkora, és ezáltal az öregedés üteme is. 

Forrás: Thinkstock

Ennek érdekében a professzor 51, a test különböző részeiből nyert sejt- és szövettípus segítségével közel 8000 mintát vizsgált meg, alaposan kielemezve a DNS egyes részeinek metilációs mintázatát a megszületés előtti időszaktól kezdve egészen 101 éves korig, és végül 353 olyan szakaszt sikerült beazonosítania, melyek metilációja a kor előre haladtával fokozatosan változik. Vagyis ezen szakaszok aktuális állapota elvileg pont úgy árulkodik egy szövet koráról, mint az egyén születési időpontja. A professzor azonban azt a meglepő észrevételt tette, hogy míg a legtöbb minta esetében a biológiai kor és a kronológiai kor egybevágott, a női mell szöveteinél nem volt meg ez az egyezés, ezek ugyanis gyorsabban öregedtek, mint a test többi részei.

A rákos daganat közelében található szövetek 12 évvel is idősebbek lehetnek

Amint arról a professzor beszámolt, már az egészséges mellszövetek is 2-3 évvel idősebbek a szervezet többi részénél, ha azonban egy nőnek mellrákja van, a tumor közelében található szövetek már akár 12 évvel is idősebbek lehetnek, mint az egészségesek. Ez magyarázatot adhat arra is, miért olyan gyakori betegség a nők körében a mellrák, illetve, hogy az életkor előre haladtával miért nő a legtöbb daganatos betegség kockázatának a mértéke.

Forrás: Thinkstock

Horváth professzor olyan pluripotens őssejteket is górcső alá vette, melyek felnőtt sejtekből lettek újraprogramozva, és tulajdonképpen bármilyen sejt előállítható belőlük. A kutatások során arra a megfigyelésre jutott, hogy ezek a sejtek a vizsgált markerek alapján újszülötteknek számítanak, mintha a sejt órája visszaállt volna a zéró pontra. Ez hatalmas felfedezés, hiszen innen már csak egy lépés lehet az, hogy a szervezet biológiai óráját is vissza lehessen tekerni. Már csak az a kérdés, vajon valóban azok a markerek felelősek-e az öregedésért, melyekről megállapították, mert ha igen, akkor ez nagy előrelépés lenne az öregedés megállításának kutatása terén.

Végezetül Horváth professzor azt is megállapította, hogy ez a bizonyos óra életkortól függően hol gyorsabban, hol lassabban jár. Születésünkkor, illetve a gyerekkorból a tinédzserkorba való átlépéskor jóval gyorsabban ketyeg, 20 éves korunkra azonban elér egy állandó ritmust.

genetikakutatásöregedésmelltestrészsejt