Az élet bonyolult mozgásfolyamatok irányítását követeli az agytól, azok megoldása azonban olykor zavart szenvedhet, ahogy történik az Daniel Radcliffe-fel is.


A Harry Potter legendás ifjú varázslója a kamerák látókörén kívül kemény meccset folytat a saját mozgásával. A diszpraxia meglehetősen gyakori betegség, "kinőni" nem lehet, de célzott terápiás-fejlesztő foglalkozások segítségével lehet finomítani a rendezetlennek tűnő mozgáson.

"A suli egy rémálom volt! Mindent levertem, mindent összetörtem, minden kiesett a kezemből, és nem tudtam egyedül felöltözni tornaóra után" - mesélte évekkel ezelőtt egy amerikai magazinnak adott interjújában a mozgás- és beszédzavarokkal járó betegségben szenvedő Radcliffe, akinek még a cipőfűző megkötése is gondot okoz. Daniel saját bevallása szerint csapnivalóan rossz tanuló volt, ám annál jobb színész lett - mert az intelligenciát nem befolyásolja ez az agyi rendellenesség.

AFP

De mi is az a diszpraxia?

A saját test és a környezet kölcsönhatásának zavara a diszpraxia. Ahhoz, hogy "mozogni" tudjunk, el kell helyezni saját testünket a külső világban. Ennek feltétele az ép és pontos testtudat, vagyis saját testünk határainak érzékelése. A saját test és a környezet kölcsönhatásában létrejött tanulási eredmény a praxia (megszerzett, elsajátított mozgás adekvát alkalmazása), ennek hiánya vagy zavara a diszpraxia, amikor hiába a mozgásos, gyakorlati tapasztalat, azt nem vagyunk képesek a megfelelő módon alkalmazni.



Mit jelent ez a hétköznapok során?

Első ránézésre a diszpraxiás gyermek (vagy felnőtt) egyszerűen ügyetlennek tűnik - nem véletlenül hívják egyik változatát "ügyetlen gyermek szindrómának". És valóban, a diszpraxiás beteggel gyakran történik kisebb-nagyobb baleset: megbotlik, elesik, elejt dolgokat vagy mellényúl. Nekimegy az ajtófélfának, a kezére csukja a fiókot, lefejeli az asztal sarkát.

Hihetnénk azt is, hogy ez a látással függ össze, és azért ez a sete-suta, darabos mozgás, mert nem lát jól a beteg. De nem, a téblábolás teljesen ép érzékszervek mellett lép fel, tehát a beteg látja, hol van az ajtókeret, mégis nekimegy. Látja, hogy hol kellene ollóval haladnia, mégsem képes "irányítani" az olló élét. A számtalan területen megnyilvánuló ügyetlenség aztán rányomja bélyegét a beteg mindennapjaira. Egy idő után a diszpraxiás gyerek befelé fordul, kerüli a "mozgást", háttérbe húzódik, hiszen suta mozdulatai nevetségessé teszik vagy azt hiszi, hogy a többiek nevetségesnek látják. Különösen igaz ez, ha közös felületen kell számot adnia ügyességéről, például egy játékos vetélkedőn vagy sporteseményen, ahol a labda elkapása, kezelése komoly gondot jelent a diszpraxiás beteg számára, ahogy egy gyorsasági verseny is kétségbeesett kihívás. A koordinálatlan mozgás mellett másik két nagy jellemzője a betegségnek ugyanis a határozatlanság és a lassúság.

Téri tájékozódás

A téri tájékozódás is komoly gondot jelent mindazoknak, akik diszpraxiával küzdenek, és nem "csak" a térkép olvasása és értelmezése jelent nehézséget, de a térben való gyakorlati tájékozódás is: gyakran ütköznek bele más emberekbe, rendszeresen felcserélik az irányokat, és szinte biztos, hogy a befelé nyíló ajtót hosszú másodpercekig rángatják kifelé. A látható, jól olvasható jelzések ellenére a diszpraxiás beteg a közlekedésben valódi kibiztosított gránátként működik, problémáik miatt gyakori elszenvedői (és okozói) közlekedési baleseteknek is.

A felsorolt, és ijesztő "tünetek" ellenére a diszpraxiás emberek értelmi színvonala kifogástalan, megfelelően kommunikálnak (hacsak nem érinti a beszédszerveket is a diszpraxia), jól fogalmaznak, memóriájuk és intelligenciahányadosuk is átlagos, sőt néha az átlagnál magasabb is lehet. Ám éppen ez okozza a plusz nehézséget is, hiszen ügyetlenségük miatt gyakran kerülnek hátrányos helyzetbe, a környezet nem ismeri fel valós képességeiket, ügyetlen mozgásukat "butasággal" köti össze és úgy is kezelik a társak a diszpraxiás betegeket. Ez gyerekkorban komoly viselkedészavarokat okozhat, felnőttkorban pedig a depresszióig sodorhatja az ép értelmű, ám érzékeny és folyamatos sérelmeket elszenvedő beteget.

Thinkstock

Van megoldás?

A betegség a neurológiai betegségek közé tartozik, annak szakember általi diagnosztizálása  után a lehető legrövidebb idő alatt el kell kezdeni a fejlesztő-terápiás foglalkozásokat, amelyek, ha meg nem is képesek szüntetni a betegséget, sokat javíthatnak a mozgásokon, finomítják, koordinálják, pontosítják azok kivitelezését. Deák Imola pszichopedagógus elárulta, milyen módszerrel tudjuk a betegséget leküzdeni.

A leggyakrabban alkalmazott módszer az Ayres-módszer, amely:
- fejleszti és pontosítja a nagymozgásokat, tudatosabbá teszi a tempó, a ritmus és az irányok kontrollját;
- fejleszti a finommotorikát;
- fejleszti a szem-kéz koordinációt;
- fejleszti a tér-, az irány- és a formaészlelést;
- erősíti a testsémát és a testtudatot.

Eszközök a terápián belül:

- vesztibuláris ingerek feldolgozásának javítása, izomtónus-szabályozás: hinta, ugrálókötél, trambulin;
- proprioceptív élmények, motiváció, bilaterális koordináció javítása: agyagozás, bab, kukorica (stimulálják a taktilis érzékelést);
- ritmuskialakítás: labda, trambulin, hita;
- mindennapi tevékenységek: ház körüli tevékenységekben való részvétel, ruha kifordítása, zoknipárosítás, gombolás stb.;
- bicikli, roller, labdák, babzsákok és bármilyen másik játék, amihez mozgástevékenység párosul.



Így gyógyulunk majd a jövőben: életmódorvosláshttp://www.life.hu/gyogyulj/egeszseghirek/20111026-oxygen-wellness-kozpont-eletmod-orvoslas.html Eltűnik a kis puha párna - Íme Éva, aki hasplasztikát nyerthttp://www.life.hu/ujtestujelet/20111026-aesthetica-atalakitas-eva-hasplasztikat-nyert.html Nemcsak híresek, okosak is - Sztárok 140-es IQ feletthttp://www.life.hu/gyogyulj/egeszseghirek/20111025-nemcsak-hiresek-okosak-is-sztarok-140es-iqval.html Amikor a szilikonmell a gyomorfalig szivárog - A mellimplantátumok veszélyeihttp://www.life.hu/ujtestujelet/20111018-amikor-a-szilinkonmell-a-gyomorfalig-szivarog-a-mellimplantatumok-veszelyei.html A sebhelyek titka - Seal egy ritka autoimmun-betegségben szenvedhttp://www.life.hu/gyogyulj/egeszseghirek/20111024-egy-ritka-autoimmunbetegseg-a-lupus.html "Úgy nézek ki, mint egy pandamaci" - Marcsi szemhéjplasztikát nyerthttp://www.life.hu/ujtestujelet/20111021-aesthetica-atalakitas-marcsi-szemhejplasztikat-nyert.html A pajzsmirigybetegség 8 tünetehttp://www.life.hu/gyogyulj/egeszseghirek/20111018-a-pajzsmirigy-betegseg-9-tunete.html A legalattomosabb daganatos betegség: a hasnyálmirigyrákhttp://www.life.hu/gyogyulj/egeszseghirek/20111020-a-legalattomosabb-daganatos-betegseg-a-hasnyalmirigy-rak.html Rádiófrekvenciás műtét: a legjobb megoldás a visszerek eltüntetésérehttp://www.life.hu/gyogyulj/egeszseghirek/20111020-radiofrekvencias-mutet-a-legjobb-megoldas-a-visszerek-eluntetesere.html