19 évig élt rabságban féltékeny rokona miatt: Stuart Mária, a tragikus sorsú skót királynő

A melodrámai történelmi regények, filmek gyakori alanyai a hatalmuktól megfosztott uralkodónők. Közülük is kiemelkedik Stuart Mária, aki ugyan egy hatalmas ország felett uralkodott, mégis kívülálló volt egész életében. Intrikák, cselszövések, hatalmi harcok játékszere volt, akit még rokonai is csak kihasználtak. Írásunkban végigvesszük, mi vezetett ahhoz, hogy a skót királynő élete végül hóhérbárd alatt érjen véget.

Skót gyerekkirálynő, francia királyné

V. Jakab skót királynak megannyi fattyú mellett csak két törvényes gyermeke született: Jakab, Rothesay hercege, illetve Stuart Mária. Mivel a kisfiú alig 10 hónaposan elhunyt, az 1542. december 8-án született kislány lett a trónörökös. Nem sok ideje volt felkészülni az uralkodásra, mivel édesapja alig hatnapos korában elhunyt, így még össze sem forrtak koponyacsontjai, amikor fejére került a skót korona.

Régensei I. Mária skót királynőt ötéves korában eljegyezték a francia trónörökössel és az angol inváziótól tartva a francia udvarba küldték. Ott mély műveltségre tett szert, kiváló táncos és lovas vált belőle, több hangszeren is játszott, a francia nyelv mellett pedig latinul, görögül, olaszul, spanyolul is megtanították. A sudár, vörös hajú, intelligens lány a francia udvar kedvence lett, 1558-ban pedig hozzáment a dauphinhoz, aki II. Ferenc néven nem sokkal később francia király lett.

Stuart Mária azonban nem sokáig lehetett francia királyné, mivel férje alig egy évvel trónra lépése után elhunyt. A 17 éves özvegynek nem volt maradása Franciaországban, mivel az intrikus, erős kezű anyósa, Medici Katalin nemes egyszerűséggel kidobta a palotából. Útja egyenesen hazájába vezetett.

Stuart Mária visszatérése Skóciába és viharos uralkodása

1561 augusztusában lépett újra skót földre a királynő, ám egy egészen más ország fogadta, mint amit bő egy évtizeddel korábban ott hagyott. Vallási megosztottság, széthúzó politikai légkör, instabilitás, valamint egy pöffeszkedő déli szomszéd fogadta. Mivel Mária ötéves kora óta nem élt Skóciában, nem volt tapasztalata a skót belügyekről, az ország működéséről, így már uralma elején sokan megkérdőjelezték hatalmát. Toleranciát mutatott a protestánsok felé, ám többet foglalkozott a belpolitikával, mint a sürgető belső problémákkal.

Ugyan tolerancia és mértékletesség jellemezte uralmát, ráadásul tanácsadóit is jól válogatta össze, azonban 1565-ben elkövetett egy végzetesnek bizonyuló baklövést. Ugyanis feleségül ment Henry Stuarthoz, Lord Darnley-hez, aki angol alattvaló, katolikus vallású, nem mellesleg VII. Henrik dédunokája volt. Sokan viszolyogtak a házasságtól, ám a királynőt elvakította a szerelem.

A skót uralkodónő katolikussal kötött frigye feldühítette a protestánsokat, akik nyílt lázadásba kezdtek. Újdonsült férje hirtelen haragú telhetetlen, erőszakos kisember volt, aki társuraskodóvá kívánta nyilvánítani magát, Stuart Mária azonban lesöpörte kérését. Ennél is komolyabb gond volt, hogy egy katolikus angol alattvalóval kötött házasság, aki a trónra is jogot formálhatna, felkeltette I. Erzsébet angol királynő haragját.

Különös házasság: Stuart Mária bukása

Ugyan az 1566. június 19-én született Jakab herceg születésével még az öröklés is biztosítva lett, azonban ez csak pohárnyi víznek bizonyult a tűzvihar ellen.

Egyre jobban elszigetelődött a saját udvarában, mígnem egy hataloméhes nemes, Bothwell grófja megszervezte a királyné hitvesének meggyilkolását. A merényletre 1567-ben került sor, amikor a Dranley-nak szállást adó Kirk O’ Fieldben robbanás történt, a férfit pedig holtan találták a robbanás közelében. A gyanú azonnal Bothwell-re terelődött, aki viszont ügyes szövetségekkel és fenyegetéssel elérte, hogy felmentsék a vádak alól.

A férfi elrabolta és házasságra kényszerítette Stuart Mária királynőt. Ha lehet ez a frigy még népszerűtlenebb volt, nem is csoda, hogy az év nyarán fellázadtak ellene a skót nemesek. 1567. június 15-én döntő vereséget mértek a királynő seregeire Carberry Hillnél, aki kénytelen volt megadni magát és átadni a trónt csecsemő fia javára.

A skót királynő szökése és 19 év fogság a Towerben

Miután legyőzték és lemondatták a Lochevelen kastélyban börtönözték be, ahonnan azonban 1568-ban sikerült megszöknie. Utolsó megmaradt szövetségeseivel megkísérelte visszaszerezni hatalmát, azonban a Langside-i csatában vereséget szenvedett. Útja innen Angliába vezetett, abban a reményben, hogy távoli unokatestvére, I. Erzsébet a segítségére siet.

Ez komoly hibának bizonyult, mert igaz ugyan, hogy Stuart Mária Erzsébettel sokáig baráti viszonyt ápolt, azonban a politika közbeszólt. Egyfelől, Mária katolikus volt, katolikus férjjel, ami szálka volt a protestáns angol királynő szemében. Másfelől I. Mária apai nagyanyja nem volt más, mint Tudor Mária, aki VII. Henrik nővére volt, így jogot formálhatott az angol trónra. Szintén ellene szólt, hogy sokan Stuart Máriát tartották törvényes királynőnek, hisz egyesek szemében Erzsébet még trónra lépése után is fattyú volt.

Rokoni szeretet helyett így a Tower kapui várták a skót királynőt, aki élete utolsó 19 évét egy cellában töltötte. Katolikus lázadástól tartva összeesküvés vádjával végül 1587. február 8-án lefejezték. Leszármazottai azonban a mai napig uralkodnak a Brit-szigeteken.

Ismerd meg a történelem tragikus női alakjait: