A daganatos betegeknek szóló táplálkozási tanácsok eltérnek az egészséges emberek számára javasolt étrendektől: az orvosok és a dietetikusok ilyen esetekben magasabb kalóriabevitelt és fehérjefogyasztást ajánlanak a pácienseknek. Érdemes megfogadni a szakemberek tanácsát, hiszen a fizikailag leromlott állapotban a kezelések hatékonysága csökkenhet.

A jól összeállított, daganatos betegeknek szánt, akár egyénre szabott étrend segítheti az egyes terápiák sikerességét, illetve a mellékhatásokat – így a kemoterápia során fellépő gyengeséget, hányingert – is csökkentheti. Nagyon fontos, hogy egy daganatos beteg megőrizze erőnlétét a kezelések ideje alatt is, hiszen így tud csak igazán küzdeni a szervezete a betegség ellen és így elkerülhetőek a legyengülés következtében kialakuló fertőzések is. Ráadásul a helytelen táplálkozás ezekben az esetekben nagyon hamar a beteg ember súlyos alultápláltságához vezethet.

Nagyon fontos, hogy egy daganatos beteg megőrizze erőnlétét a kezelések ideje alatt isForrás: Thinkstock
A diéta és bármilyen léböjtkúra tilos!
„Egyetlen rákbetegnek sem szabad szélsőséges diétába fognia! Sokszor ajánlanak a betegeknek méregtelenítésnek, tisztítókúrának nevezett egyoldalú étrendet, ám ezt nem tartjuk helyesnek" – mondta Antal Emese, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke. A dietetikus szerint a divatos diétákról egyes tudományosnak ható cikkekben, könyvekben meggyőzőnek tűnő érvelések jelennek meg, a valóság ezzel szemben az, hogy a beteg szervezetnek mindenféle tápanyagra szüksége van. A kalóriaszegény étrend fokozhatja a fogyást és a legyengülést, a hús és a fehérjék megvonásának pedig az izomerő csökkenése, az elesettség fokozódása lehet a káros következménye.

Mindent az alapanyagokról

A speciális étrend alapját legtöbb esetben a teljes kiőrlésű gabonafélékből készült élelmiszerek adják, ugyanakkor az étrend fontos részét képezik a magas fehérjetartalmú tej és tejtermékek, valamint a tojás. A daganatellenes kezelések során kialakulhat tejcukor-érzékenység, amelyben laktózmentes tej és tejtermék, valamint laktózmentes tápszerek fogyasztása ajánlott. Szintén fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű zöldségek és gyümölcsök fogyasztása, illetve előnyös, ha az állati zsírokat növényi olajokra cseréljük. A sovány húsokat és húskészítményeket részesítsük előnyben, de mindenképpen kerüljük a túlzottan füstölt, fűszerezett és a tartósítószerekkel dúsított élelmiszereket. A kiegyensúlyozott és változatos étrend tartása során kiemelten fontos a megfelelő mennyiségű (2-3 liter) folyadék pótlása, ami lehet tiszta víz, frissen préselt zöldség- és gyümölcslé, de akár gyógytea is.

Fontos a magas fehérje tartalmú ételek fogyasztásaForrás: Thinkstock

Az ételek elkészítése sem mellékes

Nemcsak az számít, hogy mit eszünk, az is legalább ennyire fontos, miként készítjük el az ételeket. Tény, hogy a túlságosan forró ételek és italok fogyasztása összefüggésbe hozható a gége- és a nyelőcsőrák kialakulásával illetve egyes kutatások összefüggést találtak a túlzottan füstölt, fűszeres ételek fogyasztása és a gyomorrák kialakulásának valószínűsége között.

A grillezés és a szabad tűzön való sütés közel sem annyira egészséges mint az a köztudatban él: ugyan kevés zsiradékkal készülnek, ám a kormos, megpirult-megégett részek rákkeltő anyagokat tartalmaznak.

Minden szakember egyetért azzal a megállapítással, hogy a párolás az egyik legegészségesebb ételkészítési eljárás, hiszen eközben nem keletkeznek káros vegyületek, külön zsiradék felhasználása nélkül dolgozhatunk, mindeközben az alapanyagok megőrzik a tápértéküket és a vitamintartalmukat.
A kezelések mellékhatásaként kialakulhat étvágytalanság, teltségérzet, hányinger, rágási, nyelési, légzési nehézségek, ízlésváltozás, szájszárazság, valamint bizonyos ételekkel szembeni undor is.

Grillezés helyett tanácsos párolni a zöldségeket, finomított szénhidrát helyett teljes kiőrlésű liszből készült ételeket választaniForrás: Thinkstock

Hogy mi ilyenkor a teendő, arról Pálfi Erzsébet dietetikust kérdeztük.

A tumor és a kemoradioterápia hatásai - a gyors, drámai testtömeg- és izomtömegvesztés mellett - hányingerrel, hányással, nyelési nehézséggel, szájszárazsággal, az íz érzékelés megváltozásával, fájdalommal, a nyálkahártyák gyulladásával járhatnak. Ezek pedig jelentősen befolyásolják a táplálékfelvételt, a felszívódást. Ezek a tünetek bizonyos mértékig befolyásolhatók a helyesen összeállított étrenddel. Émelygés, hányinger esetén érdemes mellőzni a forró, fűszeres, illatozó ételeket és a javasolt a kis volumenű, gyakori étkezés. A megváltozott íz érzékelés miatt a beteg igénye szerint indokolt lehet a kevesebb húsétel adása, ám a megfelelő állati eredetű fehérjebevitelt akkor is biztosítani kell, szem előtt tartva a páciens esetleges laktózintoleranciáját. A fehérje biztosítása a könnyen emészthető sajtokkal, félzsíros tehéntúróval, kefirrel, laktózmentes joghurttal, tojással lehetséges. Fontos, hogy a beteg nyugodt körülmények között lassan, kényelmesen egyen. Nyelési nehézség esetén a beteg állapotához alkalmazkodó, sűrítő tápszerrel kialakított, megfelelő konzisztenciájú étrend javasolt. A szájszárazság a gyakori vízkortyolgatással enyhíthető. Lehet sűrített leveseket, krémleveseket, mártásokat, főzelékeket, sodókat az étrendbe vezetni. A daganatos betegek esetében a személyre szabott étrend megválasztása még nem minden esetben része az onkológiai ellátásnak, így sokszor ennek szükségességét a privát szolgáltatók vetik fel, sőt, konzultáció formájában alkalmazzák is."