A szaglás szerepe az életmentésben

Gondoljunk csak bele, mi történne akkor, ha elveszítenénk a szaglásunkat? Egy lakástűz könnyedén kialakulhat, egy sütőben felejtett étel, egy zárlatos karácsonyfaégő, egy égve felejtett gyertya is kiváltó oka lehet egy szerencsétlen balesetnek. Ha nem lenne szaglásunk, a füst vagy tűz látványa előtt nem éreznénk meg a furcsa, kellemetlen szagot. Pedig a füst szagára még mély álmunkból is felébredünk, így kisebb az esélye annak, hogy komolyabb baj történjen. Nem egyszer mentett már életet az orr, illetve a megfelelő szaglás olyankor, amikor gázszivárgás történt: számos család menekült már meg a gázrobbanás elől annak köszönhetően, hogy az egyik családtag megérezte a jellegzetes gázszagot a levegőben. De gondoljunk csak bele abba, hogy mi történne akkor, ha a romlott ételeket pusztán a látás vagy netán a tapintás útján lennénk képesek felismerni? Nagy valószínűséggel sokunk életébe kerülne ez, de legalábbis egy alapos gyomorrontásba mindenképpen.

Az állatvilágban sem ritka, hogy a szaglás életet ment

Számos olyan cikket olvashattunk már, amelyek a kutyák szaglásának emberfeletti teljesítményéről szóltak. Korábban már mi is írtunk arról, hogy a kutyák képesek például az emberek daganatos megbetegedéseit kiszagolni, felismerni és jelezni azt. De néhány évvel ezelőtt japán kutatók olyan laboratóriumi áttörésről számoltak be, amelyben egy kutya a modern diagnosztikai eszközöket megszégyenítő pontossággal azonosította lélegzet- és székletminták alapján a béldaganatot.
A kutyák szaglása jóval fejlettebb az emberekénél, nagyjából százezerszer jobb képességekkel rendelkeznek ezen a téren, nem csoda hát, hogy ők akár már a daganatok és egyéb betegségek kiszimatolásában is az élen járnak. Az emberi szaglószerv ugyan erre nem képes, de mindenképpen szerencsés, ha mi magunk is figyelünk az orrunkra, mert a legtöbb esetben a szaglásunk minket sem csap be – gondoljunk a fent említett tűzesetekre, gázszivárgásokra, romlott ételek felismerésére.

Van, amikor a szaglás nem segít, mégis nagy lehet a baj

A szén-monoxid színtelen, szagtalan, íztelen, a levegőnél könnyebb, mérgező gáz. Az égésterméket előállító berendezéseknél tökéletlen égéskor képződő szén-monoxid kis koncentrációban is káros, visszafordíthatatlan folyamatokat eredményez az élő szervezetekben. Az enyhe CO-mérgezés tünetei a fejfájás, szédülés, egyensúlyvesztés, émelygés, hányinger, hastáji fájdalom. Ahogy halmozódik a szén-monoxid a szervezetben, úgy erősödnek a tünetek. Emlékezetvesztés, hányás, átmeneti látászavar, eszméletvesztés lép fel, végül beáll a halál. Sajnos az emberi orr a levegő megemelkedett szén-monoxid tartalmát nem képes kiszagolni, de szerencsére erre megvannak a megfelelő műszerek.

Vigyázz az orrodra, csak egy van belőle!

Láthatjuk, milyen fontos az öt érzékszervünk közül az orr szerepe, érdemes hát vigyázni annak épségére, egészségére. Nem árt, ha néha tengeri sóoldatos orrspray-vel átmossuk az orrjáratainkat, illetve figyeljünk oda arra, hogy a nátha következtében megduzzadt orrnyálkahártyát a megfelelő módon ápoljuk és segítsük az orrunkat a mielőbbi regenerálódásban.