Háromszor annyi elhízott ember van, mint 1975-ben

Forrás: Shutterstock -
betegség elhízás túlsúly
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Az étrend változása, a mozgáshiány és a genetika is szerepet játszik abban, hogy a háromszorosára nőtt az elhízott felnőttek aránya világszerte 1975 óta – állapították meg norvég kutatók egy nagyszabású, több mint százezer fős tanulmányban.

A genetikailag hízásra hajlamosak esetében ezek az egészségtelen életmódbeli változások súlyosbították a problémát, még nagyobb mértékű súlygyarapodáshoz vezettek náluk – mutatták ki a Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem kutatói a British Medical Journal című orvostudományi folyóiratban megjelent tanulmányukban.

Az 1970-es évek közepén a felnőttek mintegy négy százaléka volt elhízott, 2016-ra az arányuk 13 százalékra emelkedett (a férfiak körében 11 százalék, a nőknél 15 százalék) az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint.

A 30 vagy annál magasabb testtömegindexű (BMI) emberek elhízottak, esetükben nagy a szívroham, a stroke, a cukorbetegség és egyes daganatos betegségek kockázata. A 25-30 közötti BMI túlsúlynak számít.

Jelenleg mintegy kétmilliárd 18 év fölötti embernek, az összes felnőtt 39 százalékának a testtömegindexe 25 vagy annál több, közülük 700 millió klinikailag elhízott.

Az elhízottak aránya a gyermekek esetében még jobban nőtt, az 1975-ös négy százalékról 18 százalékra 2016-ra.

A norvég kutatók arra kerestek választ mintegy 120 ezer embert rendszeresen mérve 1963 és 2008 között, és adataikat elemezve, hogy a környezet és a gének miként hatnak az elhízásra.

Kimutatták, hogy a felnőttek esetében az elhízás az 1980-as, 1990-es években kezdődött. Az 1970 után születetteknél jóval valószínűbb volt a magasabb testtömegindex fiatal felnőttként, mint a korábbi nemzedékeknél.

Forrás: Shutterstock

A megfigyeltek felét öt csoportra osztották attól függően, hogy mennyire lehetnek genetikailag hízásra hajlamosak. Azt találták, hogy a genetikailag hízásra hajlamos 35 éves férfiak már az 1960-as években nagyobb súllyal bírtak, mint azon hasonló korú társaik, akiket génjei nem hajlamosítottak elhízásra. Négy évtizeddel később megkétszereződött a két csoport közötti testtömegindex-különbség.

A kutatók hasonló trendet mutattak ki a nők esetében is.

A genetikai hajlam miatt egy átlagos magasságú, 35 éves férfi 3,9 kilogrammal súlyosabb volt a génjei által védettnél az 1960-as években. Ma Norvégiában a genetikai hízásra hajlamosak 6,8 kilogrammal lennének súlyosabbak. Azonban testsúlyuk 7,1 kilogrammal még ennél is több, mivel elhízásra hajlamosító környezetben élnek. Esetükben ezt a 13,9 kilogrammos túlsúlyt a mai egészségtelen életmód okozza, és az, hogy génjeik kölcsönhatásban állnak a környezettel – magyarázta Maria Brandkivst, a tanulmány egyik szerzője.

A kutatók kimutatták ugyan az erős összefüggést a genetikai jellemzők, a környezet és az elhízás között, a tanulmánynak azonban nem volt célja megállapítani a közvetlen ok-okozatot.

5 dolog, amit tudnod kell a szájhigiéniáról http://www.life.hu/drlife/20190625-5-dolog-amit-tudnod-kell-a-szajhigieniarol-afta.htmlA rossz lehelet sokaknak okoz problémát, a kiváltó okai pedig többfélék lehetnek. Előfordul, hogy belső szervi megbetegedések állnak a hátterében, de a leggyakoribb okai a nem megfelelő szájhigiéniában keresendők, így könnyen orvosolhatók. Cikkünkben körüljárjuk, mit tehetünk azért, hogy a szájüregünk minél "tisztább", baktériummentesebb legyen. Dr. LifeOrigoA legjobban a 0-s vércsoportot szeretik a szúnyogokhttp://www.life.hu/drlife/20190630-a-legjobban-0as-vercsoportot-szeretik-a-szunyogok.htmlVan, akit minden szúnyog azonnal megtalál, és akadnak olyan szerencsések is, akik a legnagyobb invázió közepette is megússzák néhány csípéssel. Vajon miért van ez így? Dr. Life--Semmelweis-nap – Hétfőn zárva lesznek a rendelők és a patikákhttp://www.life.hu/drlife/20190629-semmelweisnap-hetfon-zarva-lesznek-a-rendelok-es-a-patikak.htmlZárva lesznek a gyógyszertárak, a háziorvosi rendelők és a szakrendelők július 1-jén, hétfőn az egészségügyi dolgozók munkaszüneti napján, a Semmelweis-napon. Dr. Life--Heti két óra a természetben a jó egészség elengedhetetlen feltételehttp://www.life.hu/drlife/20190615-heti-ket-ora-a-termeszetben-jo-egeszseg-elengedhetetlen-feltetele.htmlHeti két óra eltöltése a természetben jelentősen növeli az egészséget, a jólétet, még úgy is, ha csak egyszerűen üldögél az ember, és élvezi a nyugalmat – vélik brit kutatók. A szabadidő parkokban, erdőkben vagy strandokon való eltöltésének fizikai és mentális hatásai jól ismertek, de ez az első olyan nagy kutatás, amely kiderítette, mennyi idő szükséges ezen hatások eléréséhez – olvasható a Phys.org tudományos ismeretterjesztő hírportálon. Dr. LifeFotó: Polyák Attila - OrigoKétszázötvenezer súlyosan kövér ember él Magyarországonhttp://www.life.hu/drlife/20190518-ketszazotvenezer-sulyosan-kover-ember-el-magyarorszagon-sebeszi-kezeles-segithet-rajtuk.htmlMagyarországon mintegy kétszázötvenezer súlyosan kövér ember él, rajtuk a diéta vagy a mozgás már nem segíthet, kizárólag a sebészeti kezelés – írta a Magyar Hírlap szombaton. Dr. LifeOrigoA túl sok és a túl kevés alvás is ront a memórián és a reakcióidőnhttp://www.life.hu/drlife/20190529-a-tul-sok-es-a-tul-keves-alvas-is-ront-a-memorian-es-reakcioidon.html A hét óránál kevesebb és a kilenc óránál több alvás is negatívan befolyásolja a kognitív teljesítményt, így a vizuális memóriát és a reakcióidőt is – állapította meg a University College London (UCL) új kutatása. Dr. LifeOrigo

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.