A gyerekeknek alapvető szükségletük, hogy mozogjanak, energiáik határtalanok, ám akad néhány olyan gyermek is, akiknél ez már-már extrém méreteket ölt. Vajon mikor beszélhetünk életkori sajátosságról és mikor hiperaktivitásról?

A köznyelvben csak hiperaktivitásként emlegetett jelenség pontos elnevezése figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (attention-deficit hyperactivity disorder), azaz ADHD. A hiperaktivitás nem betegség, sokkal inkább állapot, amely tíz gyerekből egyet érint, és bár sokan kinövik, bizonyos – a hiperaktivitáshoz kapcsolódó - problémák a felnőttkorban is megmaradhatnak. Okai a mai napig nem egyértelműek. A háttérben állhat a születés során bekövetkező minimális sérülés, de a környezeti és szociális hatások sem kizárhatóak, ahogy a magas stresszfaktor is okozhatja, de a legvalószínűbb, hogy több tényező együttes hatása váltja ki.

A hiperaktivitás vagy ADHD főbb tüneteiA hiperaktivitás nyugtalansággal, fészkelődéssel, ügyetlenséggel, beszédkényszerrel, türelmetlenséggel, ingerlékenységgel, dühkitörésekkel jár. A gyermek viselkedése sokszor destruktív és nem tud - vagy csak nehezen képes - beilleszkedni a közösségbe, mivel a szabályokat elutasítja. Általában iskolás korban derül fény a problémára, mivel ott már elengedhetetlen, hogy hosszabb ideig koncentráljon egy adott feladatra. Ám mivel erre ők képtelenek, így a teljesítményükön ez hamar megmutatkozik, holott az értelmi képességeik egyáltalán nem biztos, hogy alulmaradnak a többiekéhez képest, csupán a figyelmüket nem tudják hosszasan egy dologra irányítani.
Fontos, hogy a tünetek nem csupán otthon jelentkeznek, hanem a közösségben is, tehát ha a gyermek csak a szülőket tünteti ki a fenti viselkedéssel, ám az óvodában, iskolában ez nem tapasztalható, akkor nem kell félni az ADHD-tól.

Általában iskolás korban derül fény a problémára, mivel ott már elengedhetetlen, hogy hosszabb ideig koncentráljon egy adott feladatraForrás: Shutterstock

KezeléseMivel a hiperaktivitás nem betegség, hanem állapot, azaz eltérés az átlagos viselkedéstől, így gyógyulásról nehéz beszélni. Sokkal inkább a tünetek mérséklése a cél,amely több módon is történhet.A konzervatív kezelések közé tartozik a szakember által felügyelt és személyre szabott, életkornak megfelelő viselkedésterápia, amely megtanítja a gyermeket arra, hogyan uralkodjon a magatartási problémákon. Ide sorolható a gyógyszeres kezelés is, ahol szintén nagyon fontos, hogy szakorvosi kivizsgálás előzze meg a készítmény felírását.

Kiegészítő vagy alternatív kezelésként a hiperaktivitással küzdő gyerekeknél érdemes olyan tevékenységeket beiktatni a napi rutinba (pl. torna), amelyek - pozitív magatartási mintaként - kedvező irányba befolyásolják a viselkedést.
A megfelelő étkezés is jó hatással lehet az ADHD tüneteire, ugyanis ezt az állapotot – akárcsak más mentális zavarokat, mint amilyen a skizofréniát, autizmust stb. – a XIX-XX. század környékén kezdték megfigyelni, így felvetődött a kérdés, hogy nem a modern kor ételei tartalmaznak-e olyan anyagokat, amelyek az idegrendszerre zavaróan hatnak?

Érdemes például tornát beiktatni a napi rutinba, ami - pozitív magatartási mintaként - kedvező irányba befolyásolják a viselkedéstForrás: Shutterstock

Egyes kutatások szerint az ételszínezékek, tartósítók és ízfokozók nem csupán a különféle allergiák kialakulásában játszhatnak szerepet, de a viselkedést is befolyásolhatják. Ezért érdemes a hiperaktív gyerekek és felnőttek étrendjét is átalakítani kicsit, hogy minél több természetes, feldolgozatlan élelmiszert tartalmazzon és nélkülözze például a BHT-t (Butil-hidroxi-toluol - E 321) és a BHA-t (Butil-hidroxi-anizol –E 320).

Míg egyes anyagokat érdemes kiiktatni az étrendből, addig másokat jó nagyobb mennyiségben is adni a hiperaktív gyerekeknek. Ajánlatos minél több olyan friss, nem feldolgozott élelmiszert kínálni nekik, amelyek tartalmaznak esszenciális zsírsavakat, B1 –vitamint (tiamint), krómot, cinket, magnéziumot valamint C-vitamint.

A hiperaktivitást sokszor nagyon nehéz megkülönbözetni a teljesen normális gyermeki mozgásvágytól, elevenségtől és csíntalanságtól, ám ha a szülő úgy érzi, hogy a csemete furcsán viselkedik, jobb kikérni egy szakember véleményét, hiszen amennyiben semmi gond, akkor legalább nem rágódik tovább ezen a kérdésen, ha mégis, akkor viszont jó tudni, hogy megfelelő terápia mellett a legjobb hozható ki az ADHD-s gyerekekből is.