Engedélyezték az egydózisú vakcinát, melyet az amerikai Johnson & Johnson cég dobott a piacra. Az Amerikai Gyógyszerügynökség már korábban engedélyezte a vakcinát, így már csak az Európai Gyógyszerügynökség engedélyére vártak.

Engedélyezte az Európai Bizottság a Johnson & Johnson vakcinájának feltételes uniós forgalmazását. A védőoltás különlegessége, hogy ez az első egyoltásos vakcina. A vizsgálatok 85 százalékos hatékonyságot állapítottak meg, de érkeztek olyan eredmények is, hogy kórházba kerülés esetén 100%-os védelmet nyújt. A Johnson vakcinája az orosz oltóanyagban is megtalálható, 26-os szerotípusú adenovírust tartalmazza, amely egy sima megfázásos vírus. A kórokozót elölik, és a fehérjeburkába csempészve egy kétszálú DNS-t juttatnak a szervezetbe, amelybe belekódolják a koronavírus tüskefehérjéjének gyártásához szükséges „receptet" - írja a Blikk.

Engedélyezte a Johnson & Johnson vakcinájának uniós forgalmazását is az Európai Bizottság.Forrás: Getty Images via AFP/2021 Getty Images/Michael Ciaglo

A szervezetbe juttatott, a koronavírus tüskefehérjéjének kódját tartalmazó, ám osztódásra képtelen adenovírusok nekiütköznek a szervezetünk sejtjeinek, amelyek bevonatot képeznek köréjük, és bekebelezik őket. A sejten belül az adenovírus kibújik a burokból, és bejut a sejtmagba, ahol a sejt messenger RNS-molekulája leolvassa a DNS-t, benne a tüskefehérje kódját.

Ezt követően az mRNS molekula elhagyja a sejtmagot, a sejt leolvassa a belekódolt üzenetet, és elkezdi gyártani a tüskefehérjét. A fehérjék egy része kikerül a sejtfalon kívülre, amelyet az adenovírus miatt már aktivizálódott immunrendszer, mint idegen testet felismer – anélkül, hogy maga a koronavírus bekerült volna a szervezetbe.

A vakcinázott sejt egy idő után elpusztul, az így kikerülő tüskefehérje-darabokat pedig felveszi az úgynevezett antigénprezentáló sejt. Itt kerülnek képbe az úgynevezett helper T-sejtek, amelyek akkor aktiválódnak, ha az antigénprezentáló sejtek „harcba hívják" őket. A T-sejteken kívül az úgynevezett B-sejtek is találkoznak a fehérjével, azokat a T-sejtnek kell aktiválnia ahhoz, hogy antitesteket kezdjen el gyártani az idegen anyagra. Az antitestek aztán hozzátapadnak a szervezetbe kerülő koronavírus tüskefehérjéire, és mivel a kórokozó ezeket használja arra, hogy az emberi sejtekre tapadjon, és azokba bejusson, az antitestek megakadályozzák a sejtjeink fertőződését.

Az antigénprezentáló sejtek, amelyek érzékelik a tüskefehérje-darabokat, a citotoxikus vagy killer T-sejteket is aktiválják: ezek fogják felismerni és elpusztítani a koronavírussal mégis megfertőzött sejteket.