A fejfájás népbetegség. Szinte nincs olyan ember, aki ne szenvedett volna már tőle, sokaknak azonban nem csak pillanatnyi kellemetlenséget okoz. A migrénes görcsrohamok ellen néha a gyógyszer sem hat, és a fájdalom képes minket akár napokra is ágyhoz szögezni.

Kasza Tibor feleségét, Mankert gyermekkora óta kínozzák a migrénes fejfájások. Nincs azonban egyedül, sok hozzá hasonló nő és férfi szenved a visszatérő, látászavarokat is okozó görcsös fejfájástól. Hiába minden kivizsgálás, az orvosok nem találnak szervi elváltozást, nem betegség áll a zsibbasztó fájdalom hátterében. Sokan arra esküsznek, hogy külföldre költözéssel elmúlik a migrén, és Mankerék is ezt tervezik.

Megkérdeztük a FájdalomKözpont neurológusát, Dr. Vida Zsuzsanna szomnológust, hogy mi áll a migrén hátterében, milyen terápiával lehet enyhíteni a fájdalmakat és valóban megoldást jelenthet az, ha más országba költözünk?

Mi is pontosan a migrén?

– Nagyon sok betegség okozhat fejfájást, ezeket másodlagos fájásoknak nevezzük. Ezzel szemben a migrén önálló, úgynevezett elsődleges fejfájásbetegség. A migrént az esetek nagy részében egy aura vezeti fel, ezek olyan tünetek, amelyek önmagukban nem okoznak fájdalmat. Ilyen például, ha a beteg látótere beszűkül, ha szikrák, fényes vonalak jelennek meg a szeme előtt, de végtagzsibbadás, végtaggyengeség és hangulatváltozás is megelőzheti a migrénes fejfájást.

A betegek jellemzően nagyon erős, féloldali, görcsös lüktetésként jellemzik a migrént, ami kezelés nélkül akár 72 órán át is tarthat. Klasszikus kísérőtünet a hányinger, hányás, az embert ilyenkor az erős hang- és fényhatások is zavarják.

A nőknek jobban fáj, mint a férfiaknakForrás: Dreamstime

Mi idézi elő?

– Azt mondják, a világon nincs olyan dolog, ami ne okozna migrént. A fogamzásgátlók esetenként növelhetik a fájdalom gyakoriságát. Az alváshiány, a stressz is előidézheti a görcsös fejfájást, akárcsak a nem megfelelő táplálkozás. A füstölt halak és sajtok, az erős kínai fűszerek, a bor, de akár az étcsokoládé is okozhat migrént. Egyénenként eltérő, kinek a szervezet mire hogyan reagál. Ha kivizsgálásra kerül sor, a migrénes betegek agyában nagyon ritkán találni elváltozást, ezért úgy gondoljuk, hogy a migrén egyfajta örökletes, genetikai betegség.

Mit tudunk tenni ellene?

– Az első lépés, hogy beazonosítjuk a kiváltó okot, és megpróbáljuk kiiktatni. Javíthat a beteg állapotán az életmódváltás, a rendszeres testmozgás, a pihenés, a kiegyensúlyozott táplálkozás. Ha szükséges, alkalmazhatunk gyógyszeres kezelést. Sokszor használ a sima, vény nélkül kapható fájdalomcsillapító is, de gyakran előfordul, hogy speciális, migrénellenes rohamterápiát kell alkalmaznunk. Ezek mind csak tüneti kezelések. Ha valakinek havonta 8-10 alkalommal, vagy netán többször is fáj, akkor lehetőség van megelőző terápiára. A beteg ilyenkor rendszeresen szed egy gyógyszert, ami megakadályozza a migrént, vagy jelentősen enyhíti a kialakuló görcsöket.

Többen is mondják, hogy amint elköltöznek egy másik országba, megszűnik a migrénjük. Ez mitől lehet?

– A migrént kiválthatják olyan körülmények, amelyeket nem tudunk befolyásolni. Ilyen például a légnyomás, a hőmérséklet, az időjárás, a légszennyezettség vagy a szélviszonyok. Ezek csak akkor változnak meg, ha elköltözünk, és a költözés gyakran életmódváltással is jár. Egy új országban más lesz az éghajlat, az ionizáció, megváltozik a napi rutinunk, és másfajta ételeket is fogyasztunk.

Könnyen előfordulhat, hogy a költözés csak átmeneti megoldás lesz.

– Egy idő után az új helyen is felvesszük majd a régi szokásainkat, visszatérünk a régi életmódunkhoz, és ha nem jöttünk rá, mi okozta a migrént, a költözés után bármikor újra kialakulhat.

Csak átmeneti javulást hozhat a migrénben, ha külföldre költözünkForrás: Shutterstock

A migrén hosszú távon okozhat egészségügyi problémát? Daganatos betegségeket?

– Daganatot semmiképpen, és nem ismert más, hosszú távú egészségkárosító hatása sem. Kétségtelen, hogy nagyon megkeseríti a beteg életét, de emiatt más egészségügyi baja nem lesz. Habár voltak vizsgálatok, amelyek kimutatták, hogy azoknál a migrénes nőknél, akik dohányoztak, nagyobb eséllyel alakult ki agyi érkatasztrófa, azaz sztrók. De ez nem jelenti azt, hogy a migrénből egyenesen következik a sztrók, kellett hozzá a dohányzás, tehát egy károsító behatás.

A szakkönyvek szerint a migrénes betegek hajlamosak a depresszióra, ami érhető, hiszen egy idő után az embernek elege lesz a visszatérő fájdalomból.

A fejfájás népbetegség? Csak a mostani korok emberének gyűlik meg vele a baja?

– Az biztos, hogy a mostani életmódunk jelentősen ront a helyzeten. Szinte állandóan zárt térben vagyunk, kevés időt töltünk a szabadban, a levegőn, a természetes fényben. Sokan ablaktalan irodában dolgoznak, a mesterséges megvilágítás, a monitorok, mobilkijelzők fénye felborítja a bioritmust. Önmagában az ülő életmód is kiválthatja a fejfájást, gondoljunk csak bele, mennyit fáj a nyakunk, a derekunk vagy a hátunk amiatt, hogy egész nap egy asztal előtt görnyedünk. Ez mind felerősíti a fejfájások gyakoriságát.