Stonehenge, a misztikus kőkör

Obszervatórium?

Június 20-án este tömegek lepik el a Stonehenge-i kőkör területén kialakított szabadtéri múzeumot, hogy ezen a misztikus helyen töltsék a nyári napfordulót. A legnépszerűbb elmélet szerint ugyanis a kőkör nem más, mint egy ősi csillagászati obszervatórium - ezt látszik igazolni az is, hogy Stonehenge sarokköve egybeesik azzal a vonallal, ahol a nyári napforduló idején felkel a nap. 1963-ban Gerald Hawkins amerikai csillagász hosszú cikkben elemezte a kőkör csillagászati jelentőségét, és arra a következtetésre jutott, hogy minden egyes kőnek, és a körülöttük található töltés mentén elhelyezkedő Aubrey-lyukaknak is jelentősége van a különféle csillagászati jelenségek, például a nap- és holdfogyatkozások előrejelzése szempontjából. Azóta több számítás is igazolta ezt az elméletet. A napforduló idején azonban nem a tudományos magyarázatok számítanak, hanem a semmihez sem hasonlítható hangulat - nem kell különösebben érdeklődnöd a csillagászat iránt ahhoz, hogy téged is magával ragadjon a közös napfelkelte-nézés élménye.

Gyógyító templom?

A Salisbury síkságon elhelyezkedő kőkör építése több szakaszban történt, és egyes fázisai között akár ezer év is eltelhetett. A kör alakú árok datálódik a legkorábbra, i. e. 3100 körülre, és ebben az időben ásták a felfedezőjüktől elnevezett Aubrey-lyukakat is. A második fázisban, i. e. 2100 körül 80, egyenként 4 tonna súlyú granulitoszlopot állítottak fel két bezáratlan, koncentrikus kör formájában. A köveket Walesből szállították ide - újabb rejtély, hogy hogyan. Később ezeket a köveket eltávolították, illetve áthelyezték és az építés harmadik fázisában, i. e. 2000 környékén kerültek ide a ma ismert homokkő-megalitok. Geoffrey Wainwright és Timothy Darvill régészek teóriája szerint a kőkori emberek gyógyító erőt tulajdoníthattak a helynek. Az itt talált emberi csontvázakon ugyanis betegségek és sérülések nyomai látszottak, és gyógyító talizmánok is előkerültek. Két olyan koponyát is találtak a régészek, amelyek őskori sebészeti beavatkozások nyomait mutatták.

A druidák műve?

A kőkör titkait már a középkortól kezdve igyekeztek megfejteni. Az egyik leghíresebb korai kutató, John Aubrey, az Aubrey-lyukak felfedezője 1663-ban írta le azt a véleményét, amely szerint Stonehenge a kelta druidák alkotása. Mára ezt a nézetet meghaladták, hiszen a kutatások szerint a kőkör sokkal régebbi a druidák koránál. Az viszont tény, hogy a druidák feltűnően érdeklődtek a csillagászat iránt, és egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy egyes szertartásaik, illetve csillagászati megfigyeléseik helyszínéül előszeretettel használták a kőkört. Egy újabb elmélet szerint Stonehenge inkább egyfajta emlékmű, amelyet a brit szigeteken élő, addig háborúskodó törzsek közösen építettek. Mike Parker Pearson régészprofesszor szerint ezt támasztja alá az is, hogy a kőkör kövei több, egymástól több száz kilométeres távolságra levő helyről származnak.