5000 év után végre megfejthették a Stonehenge titkát – Teljesen újszerű elmélet született
2026.05.23.
Kelta templom, napóra, ufóleszálló-pálya – Ez csak pár teória a híres őskori angliai kőépítményről. Az 5000 éves Stonehenge titka most végre megoldódhat örökre, egy új elmélet született.
Salisburytől nem messze mintegy 83 gigászi kőtömb alkotta kör töri meg az angol vidék egyhangúságát. A feltételezhetően i. e. 3. évezredben épült Stonehenge titka azóta is a régészet egyik legnagyobb talánya, melyről számos hajmeresztőbbnél hajmeresztőbb teória születhetett. Nemrégiben azonban olyan elmélet látott napvilágot a megalitról, mely szerint gyökeresen más funkciója volt, mint amit eredetileg gondoltunk.
Forrás: Getty Images
A Stonehenge titka
- 5000 éve építették a kelta monolitot, pontos feladata máig tisztázatlan.
- Egy új elmélet szerint a Stonehenge megépítését az emberi természet egyik alappillére motiválta.
Hol van a Stonehenge?
Valószínűleg álmából felkeltve is mindenki tudja, hogy a híres kőtömbök bizony Angliában vannak, ám pontosabb helyszíne már többeknek okozna fejfájást. A Stonehenge Wiltshire megyében van, Salisburytől mintegy 13 km-re északra. Elhelyezkedésében az a legmeglepőbb, hogy egy üres síkság közepén helyezkedik el, mely titokzatosságának egyik fő forrása.
Win Scutt, a stonehengei ingatlanok kurátora azonban előállt egy olyan elmélettel, mely végre magyarázatot adhat a bronzkori építményre. Már csak azért is, mert az építményhez felhasznált 7 méter magas, megközelítőleg 30 tonnás kövek mintegy 24-32 km-ről lettek a helyszínre szállítva.
Meglepő elmélet a bronzkori megalitról
Ugyan a Stonehenge építésével kapcsolatban azt már sikerült megállapítani, hogy farönkök alkotta görgőkön szállították oda, azonban ez közel sem ad választ minden kérdésre. A kurátor azonban az emberi természet egyik alaptulajdonságára vezeti vissza a dolgot: a versengésre.
Úgy gondolom, hogy lehetett valami sportszerűség abban, hogy ezeket a köveket idehozták. Csapatok, egy kis verseny, egy kis kihívás.
Noha a versengésre eddig nincs közvetlen bizonyíték, régészek szerint van logika a elméletben. Luke Winter kísérleti régész szerint a világ más részein lévő társadalmak vizsgálata során már bebizonyosodott a versengés szerepe – Miért ne lehetne igaz a Stonehenge történetében?
„Évek óta beszélünk arról, hogy ez jóakaratból, organikus módon történt, de joggal vetődik fel, hogy az embereknek valami komolyabb ok is kellett” fejtette ki a régész. „Nem csak arról van szó, hogy összeverődünk a haverokkal. Ha van egy kis versenyelőny, az segíteni fog.” Ez már csak azért is igaz lehet, mert a kőtömbök mozgatása korabeli technológiával jókora macera lehetett.
A verseny az emberiség része – szeretünk egymással versenyezni.
Persze a Stonehenge építésében segédkező emberek nem étlen-szomjan gürcöltek a nyirkos angol időjárásban a roppant kőtömbökkel, hisz a közelben egy nagy neolitikus csarnok leleteit találták meg. A helyszínen talált állatcsontok, tűz maradványok közelebb hoznak minket a korabeli emberek hétköznapjaihoz, melyet nemrégiben sikerült rekonstruálni dr. Winternek és csapatának.
A Stonehenge az őskori történelem egyik legizgalmasabb régészeti lelete, melynek nem ok nélkül járnak csodájára min a laikusok, mind a tudomány emberei. Win Scutt új elmélete pedig végre egy lehetséges magyarázattal szolgálhat a megalit funkciójára: nem a vallás, hanem az ember versengő alaptermészete hívta életre ezt a különös építményt.
Szemezgess további cikkeinkből:
