Gyakran hallhatjuk, hogy a reggeli a nap legfontosabb étkezése, és számos tanulmány készült azzal kapcsolatban, hogy az elhízást is azzal tudjuk legkönnyebben elkerülni, ha megfelelő mennyiségű reggelit veszünk magunkhoz. Akadnak azonban szakemberek, akik ellenkező állásponton vannak, és azt vallják, semmi baj nincs azzal, ha valaki kihagyja a reggelit.

 A reggeli hívei azzal érvelnek, hogy ha reggel nem emeljük meg kellőképpen a vércukorszintünket, később falási roham törhet ránk, és túlesszük magunkat, ami egyenes út az elhízáshoz. Pedig sokan akadnak, akiknek semmi problémát nem jelent az, ha üres gyomorral indulnak munkába, és utána még órákon át nem esznek semmit. Valójában éjszaka sem eszünk, sokszor 10-12 órán át, és ez sem okoz legtöbbünknek problémát.

Akkor mégis miért él ez a tévhit a reggeli fontosságáról? A válasz egyszerű: a különféle reggeliző pelyhek gyártói lobbiznak és igyekeznek alátámasztani mindezt számtalan kétes értékű tanulmánnyal, melyek mind arról szólnak, hogy a napot reggeli nélkül kezdők között nagyobb az elhízottak aránya. Ezek a tanulmányok csak azt felejtik el megemlíteni, hogy ezeknél az embereknél többnyire nem a reggeli kihagyása okozza a túlsúlyt, hanem az egyéb káros szokásaik, a mozgásszegény életmódjuk, a kevés rostbevitel, a dohányzás vagy éppen az alacsonyabb iskolai végzettség.

Forrás: Thinkstock

Vannak, akik szerint ideje véget vetni ennek a berögzült nézetnek, hiszen akárhogy is nézzük, maga a napi háromszor étkezés is egy modern találmány, amely a viktoriánus korban hódította meg a nyugati kultúrát. Őseink minden bizonnyal leginkább csak egyszer ettek, az ókori görögökről, perzsákról és rómaiakról pedig biztosan tudjuk, hogy napi egy főétkezésük volt, mégpedig a vacsora. Angliában először a 16. században kezdtek naponta kétszer étkezni az emberek, és ebből a korból egy mondás is fennmaradt: „Keljünk fel hatkor, együnk egyet tízkor, vacsorázzunk hatkor, feküdjünk le tízkor, és tízszer tíz évig fogunk élni”.

2007-ben az Egyesült Államok kormánya készíttetett egy vizsgálatot 21 önkéntes bevonásával, akik nyolc héten át mind ugyanazt kapták enni, pont ugyannyi kalóriát vettek magukhoz, csak az egyik csoport naponta egyszer kapott egy nagy adagot, a másik csoport pedig naponta háromszor kapott egy-egy kis adagot. A kísérlet végén valamennyi alany az eredeti súlyához közeli súlyú maradt (+/- 1-2 kg), és sem a szívritmusukban, sem a testhőmérsékletükben, sem a vérképükben nem mutatkozott jelentős eltérés.

A viszgálatot végzőek szerint ne stresszeljünk amiatt, hogy reggelizünk-e vagy sem, mert ezen nem fog múlni sem a súlyunk, sem az egészségünk, hagyjuk, hogy a szervezetünk döntse el, ne pedig különféle multicégek, hogy kíván-e bármit is reggel vagy sem.