Te sem tudod már eldönteni, hogy szabad-e zsírt fogyasztani, vagy sem? Hogy melyik a "jó", és melyik a "rossz"? Tisztázzunk néhány tényt. 

Szervezetünk építőkövei a fehérjék, a szénhidrátok, a zsírok és a nukleinsavak. A zsírokkal kapcsolatban azonban sok a tévhit, ugyanis nem minden zsír ártalmas, sőt rengeteg olyan fajtája létezik, amely elengedhetetlen a szervezet egészséges működéséhez. 

Rengeteg olyan fajtája létezik, amely a szervezet egészséges működéséhez elengedhetetlenForrás: Thinkstock

A zsírok, más néven lipidek, természetes vegyületek, amelyeket állatok és növények képesek előállítani. Ennek megfelelően zsírként vagy olajként emlegetjük őket a mindennapokban, és az egészséges táplálkozás szerves részét képezik. A zsírokból rengeteg energiát nyer ki a szervezet, ráadásul számtalan vitamin (A-, E-, D-, K-) és ásványi anyag oldódik zsírban. 

A vitaminok is lehetnek veszélyesek
Szokták mondani, hogy a jóból is megárt a sok. Ez a vitaminokra is igaz, így nagyon fontos a mértéktartás. A túl sok B-vitamin például növeli a rák kockázatát, kíváncsi vagy, mit okoz a többi?

Milyen zsírokat érdemes fogyasztani? 

A táplálkozásunk szempontjából fontos lipideket két nagy csoportra osztjuk: telített és telítetlen zsírsavak

Telített zsírsavak 

Az állati eredetű zsiradékokat soroljuk ebbe a kategóriába. Ilyenek például a disznó- és a szárnyas-zsírok, valamint telített zsírokat tartalmaznak a tejtermékek is. Téves elképzelések szerint a telítettek a rossz zsírok, amiket érdemes kiiktatni az étrendünkből. Ha túl sokat fogyasztunk belőlük, az valóban nem tesz jót az egészségünknek, mert megemeli a koleszterin szintjét, amely lerakódva az érfalban csökkenti az erek rugalmasságát, érszűkületet, keringési problémákat és szívbetegségeket is okozhat. 

Ha túl sokat fogyasztunk belőlük, keringési problémákat és szívbetegségeket is okozhatnakForrás: Thinkstock

A szakértői vélemények szerint arra érdemes törekedni, hogy a napi étkezésünk összetételében 10%-nál több telített zsírsav ne szerepeljen, viszont telítetlen zsírsavakból vigyünk be minél többet. Nincs olyan kutatás, amely azt bizonyítaná, hogy a telített zsírsavak bármilyen betegséget okoznának, ezért nem kell tőle félni, csak ne vigyük túlzásba. 

Telítetlen zsírsavak

Ezeket nevezik „jó" zsíroknak, mert számos betegség megelőzésében segítenek. Javarészt olajos magvakból nyerhetjük ki őket, de a sötétzöld zöldségek, mint például a spenót vagy a zöldbab, szintén nagy mennyiségben tartalmazzák. Az olajos húsú halakról nem is beszélve, amelyek fogyasztása köztudottan nagyon egészséges. 

A spenót gazdag telítetlen zsírsavakbanForrás: AFP

Ezért van szüksége a szervezetednek zsírokra 

  • Nélküle nem működik rendesen az agy 

Gondoltad volna, hogy az agyszöveteink 60%-át zsírok alkotják? Durva, ugye? Ebbe pedig nemcsak a telítetlen zsírsavak tartoznak bele, hanem a mindenki által rettegett állati zsírok is. Ezek után elgondolkodtató a kérdés, hogy érdemes-e zsírszegény diétát folytatni? 

  • A tüdőnek is nagy szüksége van rá 

A tüdőnket burkoló szövetek is nagy százalékban tartalmaznak zsírokat. Koraszülötteknél sok esetben ezért van szükség inkubátorra és szteroidos kezelésekre, hogy ezt a réteget felépítsék a kicsi tüdeje köré. Ráadásul egyes tanulmányok összefüggésbe hozták az asztma kialakulását is a zsírszegény táplálkozással. Vagyis zsírok nélkül a tüdőnk sincs teljes biztonságban. 

Ezért van szüksége a tüdőnknek is zsírraForrás: MTI/Kallos Bea
  • Az immunrendszer támogatója 

A telítetlen zsírsavak serkentik a fehérvérsejtek működését, melyek arra hivatottak, hogy harcoljanak a különféle betegségekkel szemben. Így aki nem fogyaszt semmilyen zsírt, az az immunrendszerét is gyengíti egyúttal. 

  • A bőrünk egyik legjobb barátja 

Bőrünket úgy nevezett sejtmembránok alkotják, és meglepő módon a sejtmembránok lipideket (is) tartalmaznak. Vagyis ha nem fogyasztunk zsírt, a bőrünk könnyen száraz és rugalmatlan lesz. 

A szénhidrát a valódi ludas
Dr. David Perlmutter számtalan kutatást végzett a témával kapcsolatban, és megállapította, hogy a mai emberek leggyakoribb betegségeiért (Alzheimer-kór, ADHD, depresszió, pánikbetegség, cukorbetegség, krónikus fejfájás) nem is a magas zsírfogyasztás a felelős, hanem a töméntelen szénhidrátbevitel.