Becsöngettek, ismét elkezdődött az iskola és vele együtt a közösségi élet. Ez sajnos nem minden gyermek számára jelent örömöt. Az iskolai megfélemlítés egy aktuálisan jelenlévő probléma, mely felett nem szabad szemet hunyni, minden esetben szakember bevonásával kell segíteni. Tarr Andrea, prevenciós szakember és szociálpedagógus segítségével jártuk körbe a témát.

„Az iskolai megfélemlítést mindig meg szoktuk különböztetni az agressziótól. Az agresszió, az egy egyszeri szándékolt cselekvés lehet, ezzel szemben az iskolai megfélemlítés egy intenzív, ismétlődő folyamat, amikor az a cél, hogy két személy vagy két csoport közti erőegyensúlyt felborítsanak, és az úgy is maradjon, állandósuljon” - Tarr Andrea

„Az iskolai megfélemlítés egy intenzív, ismétlődő folyamat, amikor az a cél, hogy két személy vagy két csoport közti erőegyensúlyt felborítsanak, és az úgy is maradjon”Forrás: Thinkstock

Ennek a jelenségnek nincs korhatára! Akár már alsós gyermekeknél is előfordulhat. Hosszú távú rizikófaktorai közt szerepel a viselkedési és érzelmi gondok; személyiségzavarok, szorongás, depresszió, agresszió, erőszak, droghasználat, kapcsolatépítési nehézségek, bezárkózás... stb.

Az iskolai megfélemlítés típusai 

Fizikai megfélemlítés – Ez a legkönnyebben észrevehető formája; rugdosás, gáncsolás, ütlegelés, hajhúzás, a másik személyes dolgainak megrongálása... stb.

Szóbeli megfélemlítés – Ez történhet nyíltan és rejtve, valamint egyaránt van verbális és nonverbális megnyilvánulási formája is. Gúnyolódás, sértegetés, intimidáció (félelemben, kiszolgáltatott helyzetben tartás), megalázás, pletykák terjesztése, kinevetés, sértő kézjelek használata, rasszista, homofób megjegyzések, vallási hovatartozás negatív hangvételű felemlegetése... stb.

Ennek egy válfaja az elektronikus megfélemlítés, a cyberbullying. Ennek veszélye abban rejlik, hogy míg egy iskolai megfélemlítésnek otthon vége szakad, addig az interneten a nap 24 órájában elérhető marad a gyermek, így sehol sem érezheti magát biztonságban. Nincs benne szünet, nincs előle menekvés.  

A cyberbullying veszélye abban rejlik, hogy az interneten a nap 24 órájában elérhető marad a gyermek, így sehol sem érezheti magát biztonságbanForrás: Thinkstock
Forrás: Dreamstime
A megfélemlítés halállal is végződhet
Az iskolai kiközösítések, csúfolódások és fenyegetések jobb esetben csak a kipécézett gyerek iskolai pályafutására nyomja rá a bélyegét, rosszabb esetben akár az életébe is kerülhet. Olvass tovább...

 „Ha olyan szinten zajlik ez a cyberbullying, hogy rendszeresen zaklatják, bántják, fontos, hogy ezeket a megjegyzéseket, írásokat – főleg, ha szexuális, pornográf tartalma is van – úgy kezeljék, mint bizonyítékot. Nem kell belemenni, nem kell válaszolni, mert onnantól kezdve elindul egy játszma. El kell menteni, ki kell nyomtatni, mivel később bizonyíték lehet, ha odáig fajulna a dolog, hogy külső segítséget, vagy a rendőrség közreműködését kell kérni” - Tarr Andrea

Közösségi megfélemlítés – Ennek a közvetett megfélemlítésnek a célja, hogy egy adott gyermeket társaitól elszigeteljék, kiközösítsék, ellehetetlenítsék baráti kapcsolatait vagy azok kialakulását. Ezt általában az osztály egy erős csoportja kezdeményezi, a többiek pedig hallgatólagosan asszisztálnak hozzá, általában félelemből – később, nehogy rájuk kerüljön sor. Ezt a szóbeli megfélemlítés eszközeivel érik el. Gyakran az osztályba újonnan kerülő gyermek lesz ennek áldozata.

„Rengeteg osztályban találkozom azzal, hogy van 1-3 kirekesztett, periférián lévő gyermek. Lehet, hogy van 1-2 barátja az osztályban, de olyan is előfordul, hogy senkivel sem beszélget. Megpróbál esetleg máshová menni, ismerőssel beszélgetni a szünetben másik osztályból.

„Rengeteg osztályban találkozom azzal, hogy van 1-3 kirekesztett, periférián lévő gyermek. Lehet, hogy van 1-2 barátja az osztályban, de olyan is előfordul, hogy senkivel sem beszélget” - mondja Tarr AndreaFotó: Medgyesi Milan/Origo

 „Nagyon fontos, hogy miként épül fel egy osztályközösség már a kezdetekkor, az pedig egy még nehezebb helyzet, ha később, kívülről jön be egy gyermek. Az osztályon nagyon sok múlik; mennyire nyitottak, elfogadóak, kíváncsiak az új ember felé. Ha valaki zárkózottabb, visszahúzódóbb, akkor nagyon sokszor kialakulhat, hogy nem fogadják be. Ez nagyban függ az osztály működésétől, főként az érzelmi intelligenciájától” - Tarr Andrea

„A gyerekek nincsenek tisztában azzal, hogy sok esetben szabálysértést, bűncselekményt követnek el; zsarolás, elveszem a másik zsebpénzét, értékeit, kényszerítem. Álprofil létrehozása, feltöröm az oldalát, a nevében osztok meg dolgokat, levéltitok megsértése... Ezek mind bűntető jogi kategóriák lehetnek." – Tarr Andrea

Senki sem érdemli meg azt, hogy megfélemlítsék! Joga van egy fiatalnak ahhoz, hogy biztonságban érezhesse magát a saját kortársai körében.  Ezzel foglalkozni kell, erről beszélgetni kell otthon és az iskolában is. Nagyon sokszor azt gondolják, hogy árulkodás, ha felfedik ezt a problémát, segítséget kérnek. Ez is egy tévhit. Ez nem árulkodás, hanem segítségnyújtás a másiknak. Nem neki kell megoldani és elintézni ezt a problémát, mert kamaszként nem ez a feladata, hanem külső, felnőtt segítséget kell kérni.

Nem csupán a megfélemlített az áldozat

Sok esetben, ha kiderül egy ilyen osztályon, iskolán belüli ügy, akkor a megfélemlített gyermeket kiemelik a közösségből, a megfélemlítőt pedig megbüntetik, és ezzel elintézettnek tekintik a dolgot. Ám, ezzel semmi nem lett megoldva, ez nem elég!

Sok esetben, ha kiderül egy ilyen ügy, akkor a megfélemlített gyermeket kiemelik a közösségből, a megfélemlítőt pedig megbüntetik, és ezzel elintézettnek tekintik a dolgot, de ez nem megoldás!Forrás: Thinkstock

Minden, a megfélemlítésben aktívan vagy akár passzívan részt vevő számára fontos a tényleges segítségnyújtás. Erről kell beszélni osztályszinten, a két elsődlegesen érintett alanynak pedig elengedhetetlen a szakember segítsége.

Rá kell jönni, hogy mi állhat az „áldozat és agresszor” szerep mögött. Önértékelési, önbizalmi hiányosságok, családon belüli problémák... stb. Amennyiben ezekre nem derül fény, és nem történik meg a tényleges segítség, úgy ez a probléma szőnyeg alá söprését jelenti csupán, nem pedig annak megoldását.

A megfélemlítés további szereplői és felelősségük

A megfélemlítő és „bandája” értelemszerűen nem fog szólni senkinek. Sajnos az esetek többségében maga a megfélemlített se.

Egy osztályközösségen belül vannak, akiket egyáltalán nem érdekel a dolog, de akadnak olyanok is, akik szimpatizálnak a megfélemlítettel, csak épp nem mernek szólni róla senkinek sem. A bámészkodós hatás, azaz a „biztos lesz más, aki segít” hozzáállás sajnos felnőtteknél is nagyon gyakori jelenség. Az, aki fel meri vállalni, hogy probléma van, és segítséget kér, az egy társadalmi hős. 

Az, aki fel meri vállalni, hogy probléma van, és segítséget kér, az egy társadalmi hősForrás: Thinkstock

Az iskola, az adott osztállyal szorosan együttműködő pedagógus nem csupán a gyermekek oktatásáért felelős. A nyugodt és biztonságos körülmények biztosítása is a feladataik között szerepel. Egy szociogram készítésével például, remekül látszanak az osztályon belüli kapcsolatrendszerek, azok erőssége, a különböző baráti csoportok közti viszonyok és természetesen a perifériára szorult gyermekek is.

Egy megfélemlített gyermek viselkedése gyökeresen megváltozhat. A szülő felelőssége, hogy ezeket otthon észre veszi-e. Ilyenkor érdemes a gyermekkel leülni, beszélgetni. Fontos, hogy az iskolával, az osztályfőnökkel, a gyermeket tanító tanárokkal legyen a szülőnek kapcsolata, hogy bármilyen esetben működhessen a kölcsönösség.

Kérj segítséget!

Ha tudomásod van környezetedben megfélemlítésről, netán Te vagy az áldozata, merj segítséget kérni osztályfőnöködtől, az igazgatótól, szülődtől!

www.megfelemlites.hu

Kék vonal: 116 111