Egészen nyugodtan kérd fel a szüleidet időszakos bébiszitterszerepre, hiszen ennek köszönhetően hosszabb életet élhetnek. A nagyszülők – főként azok, akik már nyugdíjaséveiket töltik – hajlamosak szinte szó szerint belebetegedni a „felesleges vagyok" érzésbe.
Ha egészségi állapotuk engedi, érdemes minél több időt tölteniük unokáikkal, vigyázni rájuk, gondoskodni róluk. Ezzel egyrészt a család hasznos tagjának fogják érezni magukat, másrészt az az életerő, szeretet és öröm, ami a kicsikből sugárzik, átragad rájuk is.
Egy vizsgálat során a kutatók nyomon követték több mint 500, 70 éves és annál idősebb ember egészségét, akik részt vettek a berlini öregedési tanulmányban. A résztvevőket 1990 és 2009 között kétévente tesztelték. Az eredmények azt mutatták, hogy azoknak az időseknek az 50 százaléka, akik rendszeresen vigyáztak az unokáikra, még éltek 10 évvel az első interjú után is. Ezzel szemben azoknak az 50 százaléka, akik semmilyen módon sem vettek részt az unokák gondozásában, a vizsgálat első találkozásától számított 5 éven belül elhunytak.
Ez a kutatás azt mutatja, hogy az idősebbeknél a gondozás és a hosszabb élettartam között pozitív kapcsolat áll fenn" – mondta dr. David Coall, az egyik kutató. Ennek lehetséges oka mélyen gyökerezik a múltunkban, ahol a gyermekgondozással kapcsolatos segítségnyújtás kulcsfontosságú volt az emberi faj túléléséhez.
A nagyszülő-bébiszitter szerep – a magabiztosság, kényeztetés, türelem és bölcsesség négyesével – az unokák fejlődésére is pozitív hatással van. Az ilyen gyermekek esetén jóval kisebb eséllyel alakul ki érzelmi és viselkedésbeli probléma.
Úgy tűnik, ez mind a nagyszülők, mind az unokák számára előnyös, így fontos lenne minél több időt együtt tölteniük.