Ha nekiállsz süteményt készíteni, mindegy, hogy kelt tésztáról, kevert sütiről, vagy bármi másról van szó, sok receptben az első utasítás az, hogy szitáld át a lisztet. Pedig korántsem biztos, hogy szükség van erre a lépésre: mutatjuk, miért.
Mi lehet az oka, hogy ez a kissé macerás lépés bekerült a sütireceptekbe? Talán levegősebb lesz tőle a tészta? Lazább, légiesebb, könnyedebb lesz az eredmény?
Nos, nem éppen. A lisztszitálásnak sokkal prózaibb oka van. Mégpedig az, hogy régen nem tudták olyan finom szemcsésre őrölni a búzaszemeket, emiatt pelyva, korpa, csíra vagy meg nem őrölt magdarabok maradhattak a lisztben, amit szitálással válogattak ki belőle sütés előtt. Sőt, ezzel a pár mozdulattal a szemét és a kértevők is fennakadtak a rostán.
Akkor mégsem kell szitálni?
A modern technológiának hála, nem kell, de vannak helyzetek, amikor érdemes. Például, ha régóta tároljuk a lisztet, összecsomósodhat, ilyenkor hasznos lehet, ha átszitáljuk, de nem az egyetlen ok, amikor jobb, ha használat előtt így ellenőrizzük lisztünk állapotát.
Ha szeretnéd megtudni, mikor érdemes még a lisztet átszitálni, és hasonló, praktikus tanácsokra van szükséged, olvasd el a Mindmegette cikkét.