Nézik, de nem értik az élelmiszercímkéket a magyar nők

2019.06.10. 11:00

Döntő többségben (91%) a nők intézik a családi nagybevásárlásokat. A választás legfontosabb szempontja, hogy az élelmiszer egészséges legyen és megfizethető, csak harmadik helyen szerepel a minőség. A címkét saját bevallása szerint a vásárlók közel fele megnézi, de alig egytizedük érti az ott feltüntetett információkat – derül ki egy friss kutatásából.

A szupermarket mindent visz

Négy nőből három (77%) jár szupermarketbe vásárolni, míg kettő (48%) megfordul hipermarketekben is. Zöldségért a zöldségeshez 42% jár, húsért a henteshez 34%, míg mindezekért piacra a nők harmada (33%) megy rendszeresen – áll a 2019 tavaszán készült FÉSZ Hello Food, 15 év fölötti nőkre reprezentatív kutatásában. A megkérdezett nők többsége egyébként maga intézi a bevásárlásokat: a nők 63%-a egyedül végzi háztartása alapvető élelmiszer-ellátását, további 28%-nak szintén feladata, de mással megosztva az élelmiszerek beszerzése, így összesen 91% (63% + 28%) intézi rendszeresen a családi fő élelmiszer-vásárlást.

Egészséget keresnek a legtöbben

A kutatás szerint mindent megelőz az, hogy egészséges legyen, amit eszünk, de az ár is nagyon fontos tényező. A többség az egészséges (75%) és megfizethető (54%) élelmiszereket részesíti előnyben, a jó minőséget a megkérdezettek valamivel több, mint harmada (38%) várja el, illetve engedheti meg magának. „Kiderült az is, hogy akinek fontos a minőség és a frissesség, az átlagosnál többet fordít havonta élelmiszerre" – világít rá az összefüggésekre Szöllősi Réka, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) ügyvezető igazgatója.

Nézik, de nem értik az élelmiszercímkéket a magyar nőkForrás: Shutterstock


„Nincs egészségtelen élelmiszer, csak egészségtelen étrend. Éppen ezért önmagában nem elegendő, ha egy élelmiszer biztonságos, az összetételét is ismernünk kell ahhoz, hogy jó szívvel tegyük a család asztalára. Ehhez hiteles forrásból kell tájékozódnunk arról, hogy miként illeszthető be az étrendünkbe. A magyarországi dietetikusok, táplálkozástudományi szakemberek ebben segítenek akár személyes konzultációk, akár a friss táplálkozási ajánlás, az Okostányér®, akár az ehhez készült mobilalkalmazás által"
– hangsúlyozza Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára. A kutatás megkérdezettjei szerint a dietetikus a legnépszerűbb tanácsadó, minden második ember (48%) ad a véleményére. Sokan hallgatnak családtagjaik (38%), barátaik (24%) tapasztalataira is, ha élelmiszerügyben keresnek tanácsot. „A Hello Food program célja, hogy ez a tudatosság valódi tudatosság legyen. Hogy segítsen eligazodni az élelmiszerekkel kapcsolatos, egymásnak sokszor teljesen ellentmondó információk hálójában. Célja az is, hogy feloldja a feldolgozott élelmiszerekkel szembeni bizonytalanságot, és a helyére bizalmat építsen" – teszi hozzá Szöllősi Réka.

Nem értjük és nem bízunk az élelmiszercímkékben

A vásárlók többsége – saját bevallása szerint – mindig (42%), vagy legalább többnyire (46%) megnézi a címkét. A legfontosabb szavatosság (86% nézi meg) mellett az ár is előkelő helyen áll (63%).
A címkék információtartalmában azonban a megkérdezettek alig fele bízik meg: alig minden tizedik vásárló (9%) érzi úgy, hogy az élelmiszerek címkéi teljes mértékben megbízható információkat nyújtanak, az inkább bizalommal lévők is csak további 32%-nyian vannak. Nemcsak a bizalom, hanem az érthetőség is probléma a kutatásban részt vevők számára. A címkéken lévő információkat a vásárlók alig fele tartja érthetőnek. A megkérdezettek alig több, mint egytizede (13%) érzi úgy, hogy teljes mértékben érti a címkén feltüntetett információkat, a nagyrészt érteni vélők is csak további 32%-nyian vannak. „Minél fiatalabb valaki, annál inkább érti és annál megbízhatóbbnak tartja a címkék információit. Illetve minél jellemzőbb, hogy megnézi valaki a címkét, annál jellemzőbb, hogy érti is, és meg is bízik az olvasottakban" – von párhuzamot az adatok között Szöllősi Réka.




családbevásárlásélelmiszercímke