Szakértő válaszol: nemcsak pszichés, de anyagi összeomlást is okozhat a szülő elvesztése

Egy szülő elvesztése gyökerestül forgatja fel egy gyermek érzelmeit. Fejlődő személyiségük miatt a legváltozatosabb módokon reagálhatnak a traumára, melynek anyagi természetű oldala is van. Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus volt segítségünkre a téma megértésében.
A szülő elvesztése mély pszichés hatással van a gyermekre, és ezen traumatikus élmény feldolgozása különböző életkorokban más-más módon történik. „Ez egy olyan pszichés teher, ami alapjaiban rengeti meg az embernek a személyiségét” – fogalmaz Dr. Makai Gábor. Gyerekeknél a veszteségélmény hatására megrendül a biztonságérzet, elveszti a kötődését, de gyakori a szorongás, depresszió kialakulása is.
„Ilyenkor a gyászfolyamat része az újratervezés, az, hogy újradefiniálja önmagát. Ki vagyok én? Mi a szerepem a világban?”
A szakember egy érzelmi hullámvasúthoz hasonlította a gyerek korai gyászát, mely életkoronként eltérhet. 6 éves kor előtt a gyermek még nem képes a halál véglegességét megérteni, inkább fantáziál róla, nem tekinti véglegesnek. 6 és 12 éves kor között már jobban értik a halál fogalmát, és gyakran bűntudatot vagy félelmet éreznek, hogy más szeretett személyt is elveszíthetnek. „Egy 12 éves már érett módon tud gondolkodni a halálról” – mondja a pszichológus. Ebben a korban a gyász gyakran identitáskrízissel párosul, mivel a gyermek már érti a halált és úja meg kell találni helyét a világban.
Mivel a hirtelen trauma hatására a gyerek és a szülő is érzelmileg reagál, a gyereknek pedig megrendül a biztonságérzete, a klinikai szakpszichológus javasolja, hogy pár napra vegyék ki az iskolából, hogy a biztonságot nyújtó otthonban maradhasson. „Van egy ilyen védelmi funkciója ennek a kivételnek, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak az ő lelki világára, a gondolataira, aminek az egyértelmű célja az érzelmi stabilizálás.”
Arra a kérdésre, hogy mi a különbség a gyászfeldolgozásban aközött, hogy az anya vagy apa távozott-e, Dr. Makay Gábor azt válaszolta, hogy a lényeg az, ki hogyan volt jelen, milyen szerepet töltött be a gyerek életében.
Az apa általában védelmező, erős személy szerepét tölti be, de alapvetően mégiscsak az anya az, aki az érzelmi és pszichés szükségleteket kielégíti, akihez már egészen pici kortól kötődik. Ezek a szerepek természetesen nincsenek kőbe vésve.
Amikor a szülő elvesztése hirtelen, például baleset következtében történik, az sokkoló élmény, amely krízisállapotot eredményezhet. Ha a halál hosszú betegeskedés után következik be, a gyászoló gyermek már előre készülhetett a veszteségre, így az érzelmi hatás nem annyira drámai. „Ambivalens érzéseket él meg, hogy gyászol is, szomorú is, közben pedig egy bűntudatos megkönnyebbülés is van bennük.”
„A gyerek gyásza tükrözi a szülőnek a gyászát. Ez azért van, merthogy alapvetően a gyerek az nagyon-nagyon szenzitív antennákkal rendelkezik és figyeli a szülőnek a viselkedését, az érzelmi megnyilvánulását” – fogalmazta meg a klinikai szakpszichológus.
A gyerekek gyakran másolják a szülői viselkedést, és ha a szülő kaotikus, félelmet keltő módon reagál a veszteségre, az a gyerek számára még inkább megerősíti a félelem és szorongás érzését.
3-4 évesen ez megnyilvánulhat gyakori sírásban, alvászavarban, étvágytalanságban, 7-12 éveseknél pedig tanulási probléma, szorongás, depresszió is megjelenhet. Fontos megérteni, hogy a gyász és a veszteség feldolgozása nemcsak a gyermek, hanem a szülő számára is hosszú és fájdalmas folyamat, amelyben a család tagjai közötti együttműködés kulcsszerepet játszik.
A gyermeknek lehetőséget kell adni arra, hogy kifejezze érzéseit, és hogy biztonságban érezze magát az őt körülvevő közegben, és a gyászfeldolgozásban nagy segítség lehet a tágabb család is.
„Szerepet játszik a gyerek biztonságérzetének a megszilárdításában, hogy ő megélje azt: van hova tartoznom, van kihez fordulnom, és nem vagyok magamra hagyva, nem vagyok egyedül a bajban, tehát protektív szerepe van a családtagoknak, legyen az nagymama, nagypapa, bárki” – mondta Dr. Makai Gábor.
A testvérek együttérzése és a közös feldolgozás segíthet enyhíteni a gyász okozta fájdalmat. Az egyke gyermekek esetében hiányozhat ez a szövetség, ami fokozhatja a magány érzését, de a szülő és a család többi tagja nyújthat megfelelő érzelmi támogatást.
Magyarországon a szülő halála esetén jár a gyereknek árvasági ellátás, melynek minimum összege 50.000 Ft volt 2025-ben.
A gyermek számára a család anyagi helyzete is befolyásolja biztonságérzetét és mivel az egyik szülő halálával a fenntartás teljes felelőssége a másik szülőre hárul, a gyerek is érzi a változást. Ilyenkor nem a konkrét összeget érzékeli, hanem a változást magát, de téves lenne azt gondolni, hogy ezeket a problémákat el kell hallgatni a gyerek elől.
„Adott értelmi szintjének megfelelően tájékoztatni kell arról, hogy valamit most azért nem veszünk meg, mert most nincs rá pénz, de majd megvesszük máskor.”
Fontos, hogy figyeljenek a gyermek érzelmi állapotára, és elkerüljék a túlzott terhelést a pénzügyi problémák terén.
Szülő elvesztése esetén a gyerek egy végtelenül komplex érzelmi változáson megy keresztül, melynek számos befolyásoló tényezője van, így csak nagy vonalakban lehet körüljárni.
A cikk megjelenését a Generali Biztosító támogatta.
Szülőként mindannyiunk számára gyermekeink biztonsága és jövője a legfontosabb. A folyton változó világ naponta új élményeket, új felfedezéseket tartogat. Ezek az örömteli pillanatok gyakran feledtetik az aggodalmakat, a félelmeket. Fontos azonban arra is gondolni, hogy mi lenne, ha egy váratlan esemény, tragikus baleset vagy súlyos betegség történne… Vajon akkor is meg tudnánk valósítani jövőbeli célokat, a gyermek álmait? A megfelelő életbiztosítással felkészülhetünk a nem várt események anyagi kihívásaira.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.