Ha azt hiszed, elég annyit mondani: „ne ordíts, étteremben vagyunk", akkor van egy rossz hírünk: a gyereknevelés ennél jóval több apró részleten múlik. A pincérek nap mint nap találkoznak kisebb-nagyobb gyerekekkel, és meglepően gyorsan levonják a következtetéseket arról, mennyire udvarias, figyelmes vagy épp neveletlen a gyereked – vagyis arról is, mennyire következetes a gyereknevelés otthon.
Egyszerűnek tűnik, de mégsem az. Egy jól nevelt gyerek bátran és udvariasan köszön, amikor a pincér az asztalhoz lép. Nem kioktató stílusban, nem "kényszerből", hanem természetesen. Ez az egyik első és leglátványosabb jele annak, hogy otthon nemcsak a tablet nyomogatása van napirenden, hanem a valódi nevelés is. Természetesen vannak visszahúzódóbb gyerekek, de azt a pincér is látja, hogy egyszerű nemtörődömség vagy félénkség áll a nemköszönés hátterében.
Ha egy gyerek toporzékolva követeli az étlapot vagy belebeszél mások rendelésébe, az bizony szó szerint elég beszédes. Egy olyan gyerek, akit megtanítottak arra, hogy vannak szabályok és hogy másokra is figyelni kell, türelmesen kivárja, míg rá kerül a sor. Ez nemcsak a pincéreknek öröm, hanem a környező asztalok vendégeinek is.
Meglepő, de sok gyerek (és szülő!) úgy bánik a felszolgálókkal, mintha robotok lennének. Egy udvarias gyerek viszont nemcsak köszön, hanem a szemébe néz annak, aki kiszolgálja, és nem felejti el a „köszönöm” szót sem. A gyereknevelés egyik alapköve az empátia, az étterem pedig pont az a hely, ahol ez jól láthatóan megmutatkozik.
A válogatás miatti hiszti klasszikus gyilkosa a családi éttermi élményeknek. Persze minden gyereknek lehet rossz napja, de nem mindegy, hogyan zajlik le a dráma. Ha a gyereked egy kevésbé ismert fogás miatt hisztizik, dobál vagy ordít, miközben te csak legyintesz, az a pincérnek (és a fél étteremnek) is árulkodó. A jól nevelt gyerek lehet, hogy fintorog, de nem terrorizálja az asztalt.
Tudjuk, nem könnyű egy izgága párévest megfékezni, de az sem elfogadható, ha egy gyerek akadálypályaként cikázik a pincérek között, felmászik az ablakpárkányra vagy szétszedi az előre kikészített evőeszközöket. Az étterem nem játszótér, a gyereknevelés pedig nem azt jelenti, hogy „majd kinövi”. Ha a gyereked tisztában van azzal, mihez hol van joga, akkor határozottan jobban élvezhetitek mindannyian a vacsorát.
Egy éttermi étkezés tökéletes terep arra, hogy megmutatkozzon: jól nevelt-e a gyereked. Nem kell, hogy tökéletes kis angyal legyen, de ha udvarias, tud várni, köszön, nem zavar másokat és nem hisztizik a menü miatt, akkor biztos lehetsz benne: a pincér mosolya nem csak udvariasság lesz, hanem valódi elismerés. És még valami: egy jól nevelt gyerek nemcsak a pincért nyűgözi le, hanem téged is büszkévé tesz. Az meg már csak extra, ha a végén még meg is köszöni neked az éttermi látogatást. Szülőként talán nincs is nagyobb elismerés ennél.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.