Minden, amit a vashiány okairól tudni kell

2020.12.22.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

A vashiány a XXI. század leggyakoribb hiánybetegsége, amely a helytelen táplálkozás és az egészségtelen életmód miatt már a lakosság több mint harmadát érinti. Cikkünkben összefoglaltuk, hogyan veheted észre, ha baj van, és hogy mit tehetsz a vashiány kialakulása ellen.

Szervezetünk normális vasegyensúlyához a vasbevitelből eredő vasfelszívódásnak egyenlőnek kell lennie a vasveszteséggel. Az átlagos napi vasvesztés 1-2 mg, ami széklettel, vizelettel, bőrhámlással és verejtékezéssel, továbbá hajhulláskor, körömvágáskor távozik a testünkből. Ezt a mennyiséget nekünk kell pótolnunk, mivel a szervezet nem képes a vasat előállítani. Az ideális tehát a napi 1-2 mg vasmennyiség felszívódása, amihez fontos tudni, hogy a táplálékkal bevitt vasnak csak mintegy 10 százaléka szívódik fel.

A vas szervezetünk működésének számos területén játszik létfontosságú szerepet. A vörösvértesekben található oxigénszállító fehérjemolekula, a hemoglobin fontos alkotóeleme, emellett számos enzim összetevője, és a sejtjeink energiatermelő folyamataiban is nélkülözhetetlen

A megfelelő mennyiségű vas tehát a szervezet életképességéhez elengedhetetlen, ezért lényeges, hogy gondoskodjunk a mindennapi vasszükséglet beviteléről. A vashiányt nem egyszerű felismerni, mert tünetei nem igazán jellegzetesek, más betegségekkel együtt is előfordulnak: fáradtság, fáradékonyság, levertség, koncentrálási zavarok, fejfájás, sápadtság, szédülés, betegségekre való fogékonyság, hajhullás, körömeltérések, gyakori kifulladás, heves szívdobogás.

A vashiányt tünetei lehetnek például a fáradtság, fáradékonyság, levertség, koncentrálási zavarok, fejfájás, sápadtság, szédülés.. Forrás: Shutterstock

A vashiány kialakulásának okai:

1. Egyoldalú táplálkozás

Előfordulhat, hogy valaki a nem kiegyensúlyozott étkezés, például a vegetáriánus, illetve vegán étrend, vagy túlzott fogyókúra, diéta miatt nem jut megfelelő mennyiségű vashoz, esetleg az együtt szedett gyógyszerek és ételösszetevők gátolják meg a bevitt vas felszívódását.

2. Életszakaszok eltérő vasigénnyel

A fiatal, fejlődésben lévő szervezetnek a testi és mentális érési folyamatok egészséges üteméhez több vasra van szüksége. A menstruáló nőknek pedig a havonta ismétlődő vérvesztés miatt kell gondoskodniuk nagyobb mennyiségű vas beviteléről. A terhesség és szoptatás időszakában az anyai szervezet vaskészlete biztosítja a magzat és az újszülött fejlődéséhez szükséges vasat. Az időskori betegségek, és egyes tartósan szedett gyógyszerek miatt szintén romolhat a vasfelszívódás.

3. Betegségek vagy azok kezelésének következményeként

A vasfelszívódást akadályozó gyulladások, a rosszindulatú daganatok, és a krónikus bélrendszeri betegségek (pl. irritábilis bélszindróma, gluténérzékenység) gyakran vezetnek vashiányhoz. Fokozott vasvesztést okoznak a nagyobb műtétek, a rendszeres véradás, a művesekezelés, a krónikus vérzéssel járó állapotok (pl. vérző aranyér, gyakori orrvérzés). Ritkán ugyan, de vashiányt okozhat a vasszállító fehérje szintézisének zavara a szervezetben.

4. Ha felborul a vasháztartásunk

Ez olyankor fordulhat elő, ha kevesebb vasat viszünk be, mint amennyit veszítünk (leggyakrabban vérzéssel járó állapotokban, vagy erős menstruáció miatt), vagy mint amennyire a szervezetnek szüksége van. Ez utóbbi az egyoldalú táplálkozás (vegetáriánus vagy vegán étkezés), elégtelen vasfelszívódás (pl. lisztérzékenység), sok tejtermék vagy tea fogyasztása, vagy pl. terhesség és a szoptatás időszaka, a gyermek-és serdülőkori gyors fejlődés, intenzív, tartós sport következménye is lehet.

Felnőtt nők esetében a szérumvas normálértéke 9-30 mikromol/l, illetve 50-170 mg/dl. Férfiak esetében a 12-31 mikromol/l, illetve 65-175 mg/dl közötti értékek számítanak ideálisnak. Gyermekek esetében a 8-22 mikromol/l, illetve 8-22 mg/dl közötti értékek tekinthetők normálisnak.
A szérumvas-szintnél értékesebb információt ad a szervezetünk vasellátottságáról a ferritin (vastároló fehérje) szintje, ami a szervezet vasraktárát méri. Szintén fontos laborérték a teljes vaskötő kapacitás vagy a transzferrin-szaturáció, azaz a vasszállító fehérje telítettsége. Ezekből az értékekből együttesen diagnosztizálható az esetleges vashiány.

A már kialakult vashiány jele lehet a fáradékonyság, gyengeség, a koncentrálóképesség gyengülése, fejfájás, szédülés, sápadtság, hajhullás, fertőzésekre való fogékonyság, de súlyosabb esetekben heves vagy szabálytalan szívdobogás, elégtelen szívműködés, gyakori légszomj, nehézlégzés is jelentkezhet. A vashiány kezelés nélkül vashiányos vérszegénységhez vezet. Ekkor nemcsak a szervezetünk vasellátottsága kóros, hanem már a vérképzésünk is zavart szenved. A diagnózis vérvétellel, laborvizsgálattal igazolható.

Érdemes megelőzni a vashiányt

Kiegyensúlyozott táplálkozással, szükség esetén vaspótlással érdemes elkerülni a vashiányt és az általa okozott kellemetlen tüneteket. Fontos, hogy olyan élelmiszereket fogyasszunk, amiknek magas a vastartalma és az emberi szervezet számára könnyebben hasznosítható. Ilyenek a húsféleségek, elsősorban a vörös húsok: a sertés- és marhahús, valamint a belsőségek. Egyes zöldségek, például a spenót és a saláta is sok vasat tartalmaz, viszont a növényi vas kevésbé jól tud felszívódni. Számos vastartalmú étrend-kiegészítő érhető el, viszont nem árt tudnunk, hogy ezek vastartalma a törvényi szabályozásnak megfelelően igen alacsony (mindössze napi 14 mg), így érdemi vaspótlásra nem alkalmasak. Másrészt a komplex étrend-kiegészítő multivitaminok gyakran további összetevőket (például magnéziumot, kalciumot stb.) tartalmaznak, amelyek a vas felszívódását gátolják. Vaspótlásra vagy a vashiány megelőzésére keressünk olyan gyógyszert, amelynek elemi vastartalma optimális, legalább napi 100 mg!

A cikk megjelenését a Phytotec Hungária támogatta.