Látványos, veszélyes és állandó is lehet - ez a kék bőr jelenség

Forrás: Getty Images/WireImage/2008 James Devaney -

különleges betegségek

betegség

kék bőr

Szabados Dániel

2021.01.25.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

A legsúlyosabb betegek úgy néznek ki, mintha a Hupikék törpikékből léptek volna elő, de hétköznapi esetekben is előfordulhat átmenetileg a bőr kék elszíneződése, ami komoly veszélyekre figyelmeztet. A világ legritkább és legkülönlegesebb betegségeiről szóló új cikksorozatunkban a progéria, a gigantizmus és a vízallergia után most a kék bőr jelenség következik.

A bőr kék elszíneződése nem egy külön betegség, hanem tünetegyüttes, amit sok minden okozhat, és a legtöbbször csak átmenetileg lép fel.

Létezik azonban olyan ritka fajtája, amelyikben örökletes betegség révén szenvednek a kék bőrű páciensek, gyakran egész családok.

De előfordulhat olyan is, amikor valaki saját magának okozza a kékbőrűséget, és élete végéig ki sem tud gyógyulni belőle.

Általánosságban cianózisnak (a görög kyanos, azaz „kék" szóból, amiből a cián is ered) nevezi az orvosi szaknyelv a bőr (vagy a nyálkahártya) kékes-lilás elszíneződését. Az elszíneződés a bőr alatti szövetek alacsony oxigénszintje miatt következik be, ennek azonban sok oka lehet. Kiválthatja például keringési zavar, fulladás, és néhány percen belül fel kell lépni ellene, különben az oxigénhiányos állapot miatt összeomlik a szervezet.

De lehet az oka olyan betegség is, mint a metheglobinemia, az úgy nevezett „kék betegség".

Martin Fugate és családja Forrás: jantramontano.com

A methemoglobinémia olyan állapot, amikor a vérben túl nagy mennyiségben található meg a hemoglobin egyik olyan rendellenes formája (a methemoglobin), amely nem képes a hatékony oxigénszállításra. A metheglobinemia lehet öröklött – ilyenkor léphet fel a „kék csecsemő szindróma", és lehet szerzett is. Bizonyos antibiotikumok, helyi érzéstelenítőszerek, az ivóvízben lévő nitrátok és a növényvédő szerek is azon anyagok közé tartoznak, amelyek képesek methemoglobinémiát okozni.

Mindkét változat rendkívül ritka, de akadnak azért feljegyzett esetek. Például a híres amerikai Fugate családé, akik csak „Kék Fugate-ék" néven lettek ismertek.

A metheglobinemia örökléséért felelős gén nagyon ritka, és nem is domináns, így aztán rendkívül kicsi az esély arra, hogy két olyan embernek szülessenek utódai, akikben épp egyaránt megvan. Az 1820 körül a Kentucky állambeli Hazard-ban összeházasodó Martin Fugate és Elizabeth Smith esetében viszont épp ez történt, emiatt aztán a hét gyerekükből négy látványos kék bőrrel született. Az utolsó Fugate, akiben megmaradt a nyoma a betegségnek, 1975-ben született, de Benjamin Stacy csak csecsemőkorában volt kék, utána gyorsan eltűnt ez a bőrszíne, és már csak az ajkai és ujjbegyei színeződnek el néha kékre, ha valami felzaklatja, vagy ha fázik.

A metheglobinemia a legtöbb esetben kezelhető gyógyszerekkel, a tünetei megszüntethetők.

Nem így van azonban az argyria esetében, ami ha egyszer bekövetkezik, utána visszafordíthatatlan a hatása, és marad a kék-szürke bőr. Az argyriát viszont a legtöbbször saját maguknak okozzák a betegek, ugyanis a szervezetbe kerülő ezüst idézi elő. Igen, léteznek olyanok, akik szerint jó ötlet ezüstöt, és annak különféle vegyületeit bevinni a szervezetükbe. Ilyen volt például

az amerikai Paul Karason, aki krónikus vállfájdalmaira kezdett el napi két deciliter vízben oldott kolloloid ezüstöt fogyasztani,

méghozzá azért, mert a tévében látott egy hirdetést arról, hogy a kolloid ezüst fiatalít és segíti az egészség megőrzését. Elmondása szerint az ezüstkezelés hatására el is múltak a fájdalmai, mellékhatásként azonban pár hónap múlva a bőre teljesen kékre színeződött, és ez később sem múlt el. Paul Karason közel 15 évig élt kék bőrrel, és végül 2013-ban hunyt el, az argyriával nem összefüggő szívrohamban.