Vitamininfúzión gondolkodsz? Kockázatos lehet a Semmelweis Egyetem professzora szerint

Egyre népszerűbbek itthon is az ún. „vitaminbárok", melyek vitamin- és tápanyaginfúziókat kínálnak bárkinek, aki fittebbé, energikusabbá kíván válni, vagy szervezetét erősítené. Koktéljaikkal széles vásárlókört céloznak: legyengült immunrendszerre, másnaposságra, hiánybetegségekre vagy egyszerűen stresszes életmód esetén ajánlanak keverékeket.

Egyes D-vitamin-pótlások például az ajánlott napi egység 100-300-szorosát is tartalmazzák.

Az A-vitamin megadózisban történő adagolása homályos látást, hányingert, gyengeséget, fejfájást okozhat. A C-vitamin normál tartományban lévő szérumszintjének emelésére sincs szükség. Nagy adagban történő bevétele a veséket terheli meg, és növeli a vesekő kialakulásának kockázatát.

Néhány ritka betegségtől eltekintve külön vitaminpótlásra nincs szükség – Magyarországon kiegyensúlyozott táplálkozás mellett még a téli időszakban is hozzájutunk a szükséges tápanyagokhoz, ezalól csak a D-vitamin kivétel, amit pótolni ajánlott.

Néhány kórkép esetében – ilyen például a cisztás fibrózis, a rövidbél-szindróma, vagy a Crohn-betegség – szükség lehet rendszeres vitaminpótlásra.

„Ezek ritka állapotok, kezelésük az orvos feladata. Ám még ezen betegségek között sincs olyan, amelynél intravénás vitaminadagolásra lenne szükség. Ugyan a B12-vitaminhiány kezelésében – orvosilag meghatározott esetekben – injekciót alkalmazunk, de azt izomba kell adni, infúziós pótlás egyetlen vitamin/nyomelem esetén sem indokolt.

Ennek ellenére sokan választják az infúziót az ígért instant hatása miatt. Az intravénás vitaminterápiát ajánló cégek többek között azzal érvelnek, hogy éppen a nagyobb koncentrációban történő bevitel – ami szájon át már nem lenne lehetséges – segíti a gyors és hatékony felszívódást és biztosítja a tápanyagok közvetlen sejtekbe jutását. Ez azonban nem helytálló.

Ha táplálékkal vagy vitamintablettával extrém mennyiségű vitamint visznek be, akkor a szervezetnek még van védekezési lehetősége, ilyen például, ha a bélrendszerből nem szívódik fel a teljes mennyiség. Intravénásan beadva azonban ez a védekezési lehetőség is elvész"

– mondja a professzor.

Az állításokkal ellentétben az IV-vitaminterápia nem segíti a fogyást – a zsírt nem alakítja energiává, ez leginkább mozgással lehetséges. Bizonyos nyomelemek, például a cink hiánya rontja a sebgyógyulást; a hiányt pótolni kell, de nem óriási adaggal és nem intravénásan. A másnaposságon legfeljebb a folyadék pótlásával enyhít. Az intravénás vitaminpótlás nem csökkenti tartósan a vérnyomást, nincs öregedésgátló hatása. Bizonyos vitaminok bevitele influenza és koronavírusos megbetegedés alatt és után az orvos előírásainak megfelelően vitaminkészítményekkel pótolható.

– hangsúlyozza dr. Takács István. Keresettségüket növelik a szövegkörnyezetből kiragadott állítások és az ígért hatás.

Bármilyen unalmasan hangzik, a vitaminokat változatos étrenddel a legegyszerűbb pótolni. Ekkor a szervezet maga „választja ki" és szívja fel a számára szükséges tápanyagokat, melyekhez nem izolálva jut hozzá, így szinergikus hatások is segítik a hatékonyabb beépülést" – fogalmazott a professzor.