Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Life.huA nárcizmus egyik központi eleme, a grandiozitás – vagyis az önmagunk különlegességébe, fontosságába vetett túlzott hit – nemcsak szavakban jelenhet meg, hanem a megjelenésben is tetten érhető. Nem arról van szó, hogy aki szeret csinosan öltözni, drága ruhákat hord vagy rengeteget fotózza magát, az nárcisztikus lenne. Ennél jóval érdekesebb a kérdés: miért akar valaki ennyire erőteljesen egy bizonyos képet kialakítani magáról?

Forrás: 123rf
A nárcisztikus személyiségzavar nem csak a viselkedésben érhető tetten
- Egy fotóról is felismerhetőek lehetnek bizonyos nárcisztikus vonások.
- A látványosan és gondosan megkomponált megjelenés fontosabb jel lehet, mint egyetlen konkrét ruhadarab.
- A drágább, feltűnőbb és stílusosan összeállított öltözék is összefüggést mutatott a vizsgált nárcisztikus vonásokkal.
- A nárcisztikus vezetők is elárulják magukat.
- A történelem nagyjainak grandiózus építményei is árulkodóak.
Már egy fotón is feltűnhet valami
Egy korábbi kutatásban 160 embert fényképeztek le, majd olyanok értékelték a képeiket, akik egyáltalán nem ismerték őket. A megfigyelőknek azt kellett megbecsülniük, mennyire tűnik nárcisztikusnak az adott személy. És bár természetesen nem lehet egy arcról személyiségdiagnózist felállítani, az értékelések bizonyos mértékig összhangban voltak a résztvevők tényleges nárcizmusértékeivel.
De mi volt az, amit az emberek észrevettek?
Nem egyetlen ruhadarab vagy konkrét márka. Inkább az összhatás: mennyi látható energiát fektet valaki a megjelenésébe, mennyire gondosan megkomponált a külseje, mennyire elegáns vagy feltűnő az öltözéke. A nőknél a több smink is összefüggést mutatott a magasabb nárcisztikus vonásokkal.
Vagyis nem a piros rúzs a gyanús. Inkább az az érdekes, hogy mekkora szerepet kap az életünkben a világ felé mutatott énképünk felépítése.
Nem ugyanaz a magabiztosság és a nárcizmus
Ez azért fontos különbség. A magabiztos ember is szeretheti, ha jól néz ki, és egyáltalán nincs semmi probléma azzal, ha valaki követi a divatot, sminkel vagy szereti magát fotózni vagy fotóztatni. Ám a nárcisztikus vonásokhoz erősen kapcsolódik, mivel a nárcisztikusnak nagy szüksége van arra, hogy különlegesnek, fontosnak és csodálatra méltónak lássák. Ez pedig megmagyarázhatja azt is, miért tűnhetnek egyes nárcisztikusok első pillantásra rendkívül magabiztosnak.
Mert a magabiztosság és a grandiozitás kívülről néha kísértetiesen hasonló.
És nem csak a tükörben jelenhet meg
Kutatások szerint a grandiozitás nemcsak az egyéni megjelenésben, hanem a környezeten is nyomot hagyhat.
Képzelj el egy vezetőt, aki a vállalata éves jelentésében feltűnően nagy saját portrét szerepeltet. Kutatók valóban vizsgálták ezt, és találtak összefüggést a vezetők nárcisztikus vonásai, a saját fényképük hangsúlyossága és a kockázatvállalás között – bár későbbi kutatások vitatták, hogy a fotó mérete önmagában mennyire jó mérőeszköz.
A gondolat mégis izgalmas: vajon mennyit akarunk megmutatni magunkból, és mennyire akarjuk, hogy a környezetünk is tükrözze a saját fontosságunkat?

Forrás: 123rf.com
Augustus császár sem szerénykedett
A jelenség egyáltalán nem új, ahogy arra a Psychology Today is rámutat: az ókorban Augustus császár monumentális építményekkel alakította át Rómát, miközben saját személyét és uralmát is erőteljesen összekapcsolta a város nagyságával. A Forum Augustumtól az Ara Pacisig és saját mauzóleumáig minden azt üzente: itt valaki fontos volt. Évszázadokkal később Mussolini is felhasználta ezt a szimbolikát, amikor az Ara Pacist újra felállíttatta, saját politikai korszakát pedig az ókori Róma örökségéhez kapcsolta.
A grandiozitás tehát nem egy tükör előtt kezdődik és ér véget. Néha márványból épül. Végül azonban nem mindig az marad meg, amit az ego szeretne
Talán ez a történet legérdekesebb része. Napóleon például a saját győzelmei emlékére rendelte meg a párizsi Diadalívet. Mire elkészült, ő már nem élt. Az épület pedig azóta egészen más jelentést is kapott: 1923 óta az Ismeretlen Katona sírjánál ég az örökláng. Vagyis az ember megpróbálhatja kőbe vésni a saját nagyságát, de a történelem később átírhatja a kő jelentését.
Valami hasonló történik a mindennapokban is. Egy feltűnő ruha, egy tökéletes fotó vagy egy látványosan felépített online énkép önmagában semmit nem bizonyít. De sokat elárulhat arról, mennyire fontos nekünk, hogy mások mit lássanak belőlünk. És talán éppen ez az igazán érdekes kérdés: nem az, hogy ki mennyire akar feltűnni, hanem hogy miért olyan fontos, hogy mások észrevegyék.
Olvasd el az alábbi cikkeinket is:


