Boantrópia: így hívják azt a betegséget, amikor valaki tehénnek képzeli magát

Forrás: Shutterstock/Borisenkoket -
betegség boantrópia pszichológiai zavar tehén magazin
Van egy olyan betegség, amiben az érintettek tehénnek képzelik magukat. Ennek a neve: boantrópia, és ugyan ritka, de létező pszichológiai rendellenesség - írja a Fanny magazin.

Ez az egyik legritkábban dokumentált pszichológiai rendellenesség, amely a zoanthropia (állatnak gondolják magukat) egy speciális fajtája. A szokatlan rendellenességben szenvedők azt hiszik, hogy ők tehenek vagy ökrök. Igyekeznek ennek megfelelően élni az életüket, akár négykézláb is járnak, füvet, tehéntápot esznek, és gyakran abbahagyják a beszédet, muhogni kezdenek. Az sem ritka, hogy csatlakoznak a legelőn lévő valódi tehéncsordákhoz, és nagyon idegessé válhatnak, ha ebben megakadályozzák őket. Súlyos esetekben a betegek megkísérelhetnek kárt tenni magukban vagy másokban, hogy szarvasmarha-fantáziájukat teljesítsék.

Úgy tűnik, nem tudatosul bennük, hogy mit csinálnak, amikor tehénként viselkednek, amiből arra gondolnak a kutatók, hogy ezt a furcsa mentális rendellenességet álmok vagy akár hipnózis idézheti elő. Következtetésképpen a klinikai zoantrópia a téveszmés metamorfózis egy ritka formája, amikor a betegeknek meggyőződésük, hogy állattá változtak.

Van egy olyan betegség, amiben az érintettek tehénnek képzelik magukat Forrás: Shutterstock/Borisenkoket

Boszorkányság vagy skizofrénia?

A boantrópia kiváltó oka egyelőre ismeretlen, annak ellenére, hogy nagyon régóta kutatják tudósok, hogy mi állhat ennek a rendkívül furcsa téveszmének a hátterében. Egyes feltételezések szerint az ebben szenvedő egyének hangokat hallhatnak, amelyek azt mondják nekik, hogy ők a valóságban tehenek, vagy vizuális hallucinációkat tapasztalhatnak, amelyek meggyőzik őket az átalakulásukról. Bizonyos esetekben az ebben szenvedő embereknek nagyzási téveszméik is lehetnek: azt hiszik, hogy egy tehén erejével és hatalmával rendelkeznek. Sokan úgy vélik, hogy vallási vonatkozásai vannak, míg mások szerint a boszorkánysággal és a fekete mágiával függhet össze. Azt sem lehet teljességgel kizárni, hogy

esetleg egy másik pszichológiai betegség, például a skizofrénia és a bipoláris zavar kiegészítő aspektusa lehet. Ebben az esetben az illető hallucinációkat tapasztalhat, és azt hiheti, hogy valójában egy emberi testbe zárt tehén.

Talán a vérben van a magyarázat

Más lehetséges magyarázat az effajta viselkedésre a porfíria vagy a szifilisz okozta általános parézis vagy bénulásos demencia. A porfíria a ritka örökletes vérbetegségek egy csoportja. Az ezekben a rendellenességekben szenvedő embereknek problémáik vannak az úgynevezett hem nevű anyag előállításával a szervezetükben. A hem a testben található porfirin nevű vegyi anyagból áll, amely a vashoz kötődik. A hem a hemoglobin, a vörösvérsejtekben található, oxigént szállító fehérje egyik összetevője.

Álmában hallotta

Megint más elképzelések szerint meglehet, hogy az álmoknak van szerepük a téveszme kialakulásában. Egy pszichológus feljegyzésből például egyértelműen kiderül, hogy egy nő azt álmodta: egy fontos társadalmi eseményen vesz részt. A házigazda a következő szavakkal üdvözölte: „Milyen jó, hogy el tudott jönni. Az összes barátja itt van, és várnak önre". A házigazda ezután az ajtóhoz vezette a nőt, kinyitotta, és az álmodó átlépett rajta – egy tehénistállóba. Freud már régen feljegyezte azokat az eseteket, amelyekben egy mentális betegség álommal kezdődött, és amelyekben az ebből eredő téveszme az ébredés után is fennmaradt. Ez a betegség neurológiai szövődményekkel, köztük hallucinációkkal, depresszióval, szorongással és paranoiával, bőrproblémákkal, vagy esetenként valamennyivel járhat.

Mit lehet tenni?

A boantrópia jelentősen befolyásolhatja a beteg életét, ami miatt feladhatja a munkáját, otthonát és családját, hogy a választott állataként élhessen. Egyes esetekben az ebben szenvedők elszigetelődhetnek a társadalomtól, és képtelenek lehetnek megfelelően gondoskodni magukról. Ezért fontos komolyan venni ezt a problémát, és nem csak mosolyogni rajta, ha valaki a környezetében ilyet tapasztal. A pszichológusok főként a pszichoterápiát és a pszichofarmakoterápiát, azaz a viselkedészavarok és egyéb pszichés eltérések esetén alkalmazott gyógyszeres kezelést részesítik előnyben. Bizonyos esetekben kórházi kezelésre is szükség lehet, hogy segítsenek az illetőnek feladni ezt a téveszmés állapotot. A megfelelő kezelés hatására az ebben szenvedő betegek életminősége javulhat, és a kezeléssel viszonylag normális életet élhetnek, vagy akár teljesen ki is gyógyulhatnak a téveszméjükből.

Az ókorban is feltűnt

A boantrópia első feljegyzett esete az ókori Egyiptomba nyúlik vissza, ahol a Dániel könyvében szereplő II. Nabukodonozor „elűzetett az emberektől, és füvet evett, mint az ökör". A középkori Európában több esetben is azt állították az emberek, hogy bűneik büntetéseként tehénné változtak. A 16. században egy svájci nő azt állította, hogy egy boszorkány változtatta tehénné. Erről a jelenségről a 18. és 19. században is folyamatosan beszámoltak, bár általában inkább pszichiátriai rendellenességnek, mint valós jelenségnek tartják. Az a hiedelem, hogy az ember átváltozhat állattá, ma is rendkívüli módon foglalkoztatja az embereket.

Keretes:

Nem ez az egyetlen

- A zoantrópia legrégebbi ismert esetleírása Robert Bayfieldtől (1630-1690) származik, aki A fej betegségei című, 1663-ban Londonban megjelent művében átfogó leírást ad az állatokká való átalakulásról.

- A likantrópia, a farkasmánia, egy olyan betegség, amelyben az ember éjszaka ugatva és üvöltve futkározik sírok és mezők körül, többnyire egész nap rejtve maradva, és nem lehet meggyőzni arról, hogy ő nem farkas, vagy más hasonló vadállat.

- A cinantrópia kifejezés az ókori Görögországból származik, és olyan alakváltókra alkalmazzák, akik váltakoznak az emberi és a kutyaforma között.

- A therianthrope olyan lény, aki félig ember, félig állat. A szó a görög therion azaz vadállat, és az anthropos, azaz emberi lény kifejezéseket ötvözi.

- A legismertebb theriantrópok az ókori Egyiptom állatfejű istenei. Szinte az összes ókori egyiptomi istent és istennőt úgy ábrázolták, mint akiknek emberi testük és állatfejük van, például Bastet istennőt, akinek macska feje van, és Anubiszt, akinek sakál feje van.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.