A nyugalmi pulzusszám a szívverések száma percenként, amikor a test pihen. Az NHS szerint a 60–100 ütés/perc a felnőttek normális tartománya, a kutatások szerint az ezen belüli ideális érték az életkortól függően változik.

Forrás: Shutterstock
Az ideális nyugalmi pulzusszám az életkortól is függ
Egy amerikai tanulmány szerint akkor a legfittebb a szívünk, ha a nyugalmi pulzusszámunk 47–57 bpm között van, ám hozzátették, ez elsősorban profi sportolókra jellemző, az átlagemberé ennél magasabb. Az egészséges felnőttek többségének a nyugalmi pulzusszáma a 70-es bpm tartományban van, a 100 bpm feletti nyugalmi pulzus túl gyorsnak számít, és jelezhet valamilyen rendellenességet.
Tudni kell, az ideális nyugalmi pulzus az életkor előrehaladtával változik:
- 18–25 éves férfiak : sportos szint 40–52 bpm, átlagos szint 70 bpm felett
- 65 év feletti férfiak : sportos szint 52–55 bpm
- 18–25 éves nők : sportos szint 40–48 bpm, átlagos szint 74–78 bpm.
- 65 év feletti nők : sportos szint 52-55
A kutatások szerint azok a férfiak, akiknek pulzusa 75 bpm fölött van 50 éves koruk körül, kétszer nagyobb valószínűséggel halnak meg a következő 20 évben, mint azok, akiké 55 bpm alatt van.
Nem csak a pulzus számít, hanem a HRV is
A szívfrekvencia-variabilitás (HRV) a szívverések közötti időbeli eltéréseket méri, és szintén a szív egészségének egyik fontos mutatója. A magas HRV a szív jó alkalmazkodóképességét jelzi. A HRV értékei az életkor előrehaladtával csökkennek: amíg a 20-as éveik elején járók: 50-70-es HRV-t mérnek, addig a 60-65 évesek 25-35-öt.
Mennyire bízhatunk az okosórák adataiban?
Az okosórák pontos képet adhatnak a pulzusszám változásairól, de nem helyettesítik az orvosi diagnózist. Az eszközök érzékenysége és mérési pontossága eltérő lehet, ezért a szakértők szerint az okosórák adatait érdemes fenntartásokkal kezelni.
Mikor kell aggódni?
Ha a nyugalmi pulzusszámod tartósan magas (100 bpm fölött) vagy alacsony (40 bpm alatt), és egyéb tüneteket, például légszomjat, szédülést vagy mellkasi fájdalmat tapasztalsz, fordulj orvoshoz. A pulzusszám változásai mögött olyan állapotok is állnak, mint a szívritmuszavar vagy pajzsmirigyproblémák.


