Sok nő életében legalább egyszer megkapja a diagnózist nőgyógyászati vizsgálat során, hogy ciszta van a petefészkén. Az ultrahangos vizsgálat sok esetben egyértelműen ki tudja mutatni, mikor van szó ártalmatlan és múló elváltozásról, és azt is, ha a petefészekciszta további kezelést igényel.

Forrás: Shutterstock
A petefészekciszta lényege röviden – mikor kell komolyan venni az elváltozást?
- A ciszta legtöbbször jóindulatú és hormonális okok miatt alakul ki.
- Sok ciszta néhány cikluson belül eltűnik kezelés nélkül.
- A nagy méretű vagy gyorsan növő ciszták panaszt okozhatnak.
- Fájdalom, vérzészavar, puffadás figyelmeztető jel lehet.
- Csavarodás vagy repedés esetén sürgős műtét szükséges.
- A műtéti döntést ultrahang és nőgyógyászati vizsgálat alapján hozzák meg.
Milyen petefészekciszta-típusok léteznek, és melyek hajlamosak szövődményt okozni?
A petefészek cisztái többféle eredetűek lehetnek, és ebből fakad, hogy nem minden eset igényel beavatkozást. A leggyakoribbak a funkcionális ciszták, amelyek a havi ciklus természetes részeként, hormonális hatásra alakulnak ki. Ezek általában néhány héttől néhány hónapig tartanak, és kezelés nélkül is felszívódnak.
Más típusok nagyobb figyelmet igényelnek. A dermoid ciszta fejlődési rendellenességből ered, és zsírt, hajat vagy más szöveteket tartalmazhat. A cisztadenómák folyadékkal telt jóindulatú daganatok, amelyek hajlamosak jelentős méretűre nőni. Az endometriózisos ciszta – közismert nevén csokoládéciszta – krónikus betegséggel függ össze, és fájdalmas panaszokat okozhat.
A szakértők hangsúlyozzák, hogy a ciszták döntő többsége jóindulatú, de a méret, az ultrahangos szerkezet és a tünetek alapján dönti el a nőgyógyász, hogy szükség van-e műtétre.
Mikor indokolt a ciszta műtéti eltávolítása és milyen jelekre kell figyelni?
A műtét szükségessége elsősorban attól függ, hogy a ciszta panaszt okoz-e, illetve fennáll-e a szövődmény veszélye. Műtétre akkor van szükség, ha:
• a ciszta nagyobb 5–7 cm-nél,
• gyorsan növekszik,
• komplex szerkezetű vagy szilárd részeket tartalmaz,
• visszatérő erős fájdalmat vagy vérzést okoz,
• felmerül a rosszindulatúság gyanúja.
A legsürgősebb helyzet a petefészekcsavarodás, amikor a ciszta elfordítja a petefészket, elzárva annak vérellátását. Ez hirtelen, erős alhasi fájdalommal, hányingerrel, hányással jár, és azonnali műtétet igényel. Hasonlóan sürgős a cisztarepedés, amely erős fájdalmat és belső vérzést okozhat. A nőgyógyász a ciszták követéséhez ultrahangot használ, szükség esetén vérvizsgálattal (CA-125) egészítve ki, hogy kizárja a rosszindulatú elváltozást. Fiatal nőknél elsősorban szervmegtartó műtétet végeznek, hogy a termékenység megmaradjon.
Hogyan zajlik a műtét és mire számíthat a beteg a gyógyulás során?
A petefészekciszta eltávolítása ma már jellemzően laparoszkópos beavatkozással történik. Ez kíméletes technika, amely során néhány apró metszésen keresztül, kamera segítségével végzik a műtétet. A laparoszkópia előnye: gyorsabb felépülés, kevesebb fájdalom és kisebb hegek.
A műtét általában 30–90 percig tart a ciszta méretétől és típusától függően. A petefészek lehetőség szerint megőrzésre kerül, csak a cisztát távolítják el. Nagyobb vagy gyanús elváltozás esetén azonban szükség lehet részleges vagy teljes eltávolításra.
A felépülés többnyire gyors: a betegek néhány nap után visszatérhetnek a mindennapi tevékenységekhez, de 2–4 hétig érdemes kerülni a fizikai megterhelést. A kontrollvizsgálat igazolja, hogy a gyógyulás megfelelő ütemben zajlik.
A szakértők szerint a legtöbb nő a műtét után jelentős tünetjavulást tapasztal, különösen, ha a ciszta fájdalmat vagy vérzészavart okozott.
A petefészek ciszta gyakori és többnyire ártalmatlan elváltozás, de bizonyos esetekben műtétre van szükség a szövődmények megelőzése érdekében. A nagy méretű, gyorsan növő, fájdalmat okozó vagy gyanús szerkezetű ciszták eltávolítása indokolt lehet. A modern laparoszkópos technika biztonságos és gyors gyógyulást kínál, így a megfelelő időben végzett beavatkozás jelentősen javíthatja az életminőséget.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:


