Erő, hajlékonyság, kreativitás: a volt fitneszvilágbajnok ma már a levegősportért dolgozik

Simkó Georgina nem az a típus, aki egy nagy siker után hátradől. Egykori fitneszvilágbajnokként pontosan tudja, mennyi lemondás, fegyelem és belső erő kell ahhoz, hogy valaki nemzetközi szinten is bizonyítani tudjon. Az élete azonban nem állt meg a dobogónál: idővel egyre fontosabb lett számára, hogy másoknak is segítsen megtapasztalni, mire képes a testük – és sokszor a lelkük is –, ha kapnak egy támogató közösséget. Így került közel a rúdsporthoz és a légtornához, majd a Magyar Levegősportok Szövetségéhez, ahol ma elnökhelyettesként dolgozik. A beszélgetésünk apropója az, hogy a tavalyi világbajnokság után idén Európa legjobb légtornászai érkeznek Budaörsre, de Simkó Georginával nemcsak az Eb-ről beszélgettünk, hanem arról is, hogyan lesz egy személyes sportsikerből hivatás, közösségépítés és küldetés.

Fitneszvilágbajnoki cím után új út – Simkó Georgina

A Life.hu-n korábban még fitneszvilágbajnokként írtunk rólad. Mit adott neked az a siker, amit ma is magaddal viszel?

Sportolóként megtanultam, hogy a siker mögött mindig hosszú évek munkája áll. Tudom, milyen érzés versenyzőként izgulni, felkészülni, hibázni vagy éppen győzni. Ez segít abban, hogy elnökhelyettesként a döntéseim középpontjában mindig a sportolók és a versenyzők álljanak. Egyetemi oktatóként hitelesebben tudom átadni azt a szemléletet, hogy a sport nemcsak eredményekről szól, hanem fejlődésről, személyiségépítésről és a mögötte meghúzódó tudományról is. Édesanyaként pedig különösen érzékeny vagyok az utánpótláskorú sportolókat érintő kérdésekre, ezért igyekszem az ő érdekeiket minden helyzetben szem előtt tartani.

Fitneszvilágbajnokként akár maradhattál volna a fitnesz világában is. Miért éppen a levegősport felé fordultál?

Valójában nem a szövetséget választottam, hanem először magukat a sportágakat. A rúdsport és a légtorna hosszú éveken keresztül fontos része volt az életemnek: először szabadidős sportolóként, később oktatóként és sportvezetőként is. Ami megfogott bennük, az az, hogy sokkal többet adnak egyszerű fizikai aktivitásnál. Természetesen fejlesztik az erőt, a koordinációt, a hajlékonyságot és az állóképességet, de a mentális egészségre is rendkívül pozitív hatással lehetnek. Számtalan sportolónál láttam, hogy a rendszeres mozgás hogyan növeli az önbizalmat, hogyan segít egészségesebb testképet kialakítani, vagy akár nehéz élethelyzetek és lelki traumák feldolgozását támogatni. Amikor egyre mélyebben megismertem ezt a közösséget, azt éreztem, szükség lenne egy egységes sportági szemléletre, amely összefogja a rúdsportot és a légtornát. A nemzetközi trendek is ebbe az irányba mutattak, így született meg bennem a levegősport koncepciója, amelyen belül a rúdsport és a légtorna önálló szakágként működik. Utólag azt gondolom, ez jó döntés volt. Ez a szemlélet segített abban, hogy erős, fejlődő közösséget építsünk, és végül egy hivatalosan elismert sportágat hozzunk létre Magyarországon. Számomra a levegősport nemcsak szervezeti vagy sportvezetői feladat, hanem olyan ügy, amelyben valóban hiszek: abban, hogy a mozgás képes pozitívan megváltoztatni az emberek életét.

Magyarország bizonyított

Tavaly világbajnokság, idén Európa-bajnokság. Mi a titka annak, hogy a nemzetközi szövetség egymás után két nagy eseményt is Magyarországnak adott?

Azt gondolom, ennek több összetevője van. Magyarország az elmúlt években bebizonyította, hogy képes magas színvonalú nemzetközi sportesemények lebonyolítására, és az állami sportirányítás is támogatja az ilyen törekvéseket. Emellett a Magyar Levegősportok Szövetsége mögött olyan szakmai csapat áll, amely nemcsak versenyszervezésben, hanem a sportág hosszú távú fejlesztésében is gondolkodik. A tavalyi világbajnokságon a nemzetközi szövetség láthatta, hogy a szervezés, a technikai háttér, a bírói munka, a versenyzők kiszolgálása és a kommunikáció is magas színvonalon valósult meg. Magyarország földrajzi elhelyezkedése is kedvező, hiszen Európa számos országából könnyen megközelíthető. Talán a legfontosabb mégis az a közösség, amelyet a magyar rúdsport és légtorna köré építettünk. Nálunk nemcsak versenyek vannak, hanem egy folyamatosan fejlődő sportági rendszer, amit a nemzetközi partnerek és a hazai sportirányítás is értékel.

Kimondható, hogy Magyarország ma már a sportág egyik nagyhatalma?

A számok alapján bátran kijelenthetjük, hogy Magyarország ma már Európa meghatározó országai közé tartozik mind rúdsportban, mind légtornában. A korábbi Európa-bajnokságon megszerzett 72 érem és a világbajnokságon elért 40 érem önmagáért beszél. A légtornában különösen erősek vagyunk. Magyarországon rendkívül magas színvonalú utánpótlás-nevelés alakult ki, sok stúdióban már gyermekkorban megkezdődik a szakmai alapok oktatása. A magyar versenyzők technikai felkészültsége és előadói képessége is kiemelkedő. A szövetség számos intézkedéssel támogatja a versenyzőket: csökkentettük a belépési küszöböt, mérsékeltük a versenyengedélyek és tagdíjak terheit, emellett több ingyenes szolgáltatást is biztosítunk a magyar sportolóknak, például sportbiztosítást, konzultációkat és versenyfelkészítéseket.

Magyar versenyzők a dobogó közelében

Szakmailag hol tart most a hazai élmezőny, és kik lehetnek a legnagyobb esélyesek az Eb-n?

A magyar élmezőny ma már teljes mértékben felveszi a versenyt Európa legjobbjaival. Több olyan versenyzőnk van, aki rendszeresen dobogós helyezést ér el nemzetközi versenyeken. Neveket nem szeretnék kiemelni, mert nagyon erős és népes csapattal érkezünk, de biztos vagyok benne, hogy több kategóriában is éremesélyes magyar versenyzőknek szurkolhatunk.

Mennyire látszik a versenyzőkön, hogy itthon, hazai közönség előtt kell bizonyítaniuk?

A hazai pálya egyszerre jelent előnyt és plusz felelősséget. A sportpszichológia is ismeri azt a jelenséget, hogy a közönség támogatása növelheti a teljesítményt, ugyanakkor nagyobb nyomást is helyezhet a sportolókra. A legtöbb versenyző számára azonban óriási motiváció, hogy a családtagjai, barátai és klubtársai személyesen szurkolhatnak neki. Ez rengeteget számít.

Amit a nézők nem látnak

Mi kell ahhoz, hogy egy gyerekből nemzetközi élversenyző legyen?

A tehetség önmagában nem elég. Szükség van szorgalomra, kitartásra, megfelelő edzői háttérre, támogató családra és hosszú évek következetes munkájára. Ezek a sportágak egyszerre igényelnek erőt, hajlékonyságot, koordinációt, kreativitást és mentális stabilitást. A versenyzővé válás többéves folyamat. A szövetség azon dolgozik, hogy a sportolók hosszú távon is megtalálják a helyüket ebben a közegben.

Melyik a nagyobb kihívás: versenyzőként készülni egy nagy megméretésre vagy elnökhelyettesként megszervezni egy ilyen eseményt?

Más típusú kihívás a kettő. Sportolóként elsősorban saját magadért és a teljesítményedért felelsz. Egy Európa-bajnokság szervezőjeként viszont több száz sportoló, edző, bíró és néző élményéért vagy felelős. Talán ezért mondanám, hogy szervezőként nagyobb a felelősség, mert sok ember munkáját kell összehangolni.

Mi volt a legnehezebb szervezési helyzet a tavalyi világbajnokságon?

Talán a megnyitó előtti percek maradtak meg bennem a legélénkebben. Ez volt az első alkalom, hogy Magyarország ilyen volumenű világbajnokságot rendezett, és a nyitónapon a nemzetek ünnepélyes bevonulásával indult a verseny. Papíron minden tökéletesen meg volt tervezve, a valóságban azonban több száz versenyzőt kellett egyszerre koordinálni. A sportolók a backstage-ben sminkeltek, melegítettek, készültek a koreográfiájukra, fotózkodtak a csapattársaikkal, ezért sokan nem figyeltek arra, hogy perceken belül sorakozniuk kellene a bevonuláshoz. Emlékszem, hogy néhány perccel a kezdés előtt még komoly bizonytalanság volt: vajon minden ország időben össze tud-e állni? Végül a nemzetközi szövetség elnöke, Davide Lacagnina személyesen is bekapcsolódott a szervezésbe, együtt koordináltuk a csapatokat, és az utolsó pillanatban sikerült minden országot felsorakoztatni. A nézők ebből szinte semmit sem érzékeltek, csak egy látványos és gördülékeny megnyitót láttak. Talán ekkor értettem meg igazán, hogy egy világbajnokság nem négy-öt napig tart, hanem hónapokig, sőt évekig. A verseny csak a jéghegy csúcsa, mögötte pedig rengeteg ember elképesztő munkája áll. A legnagyobb siker számomra az volt, hogy a nézők és a sportolók mindebből csak annyit láttak: minden működik.

„Egy Európa-bajnokság most házhoz jön”

Miért érdemes nézőként kilátogatni a július eleji, budaörsi Európa-bajnokságra?

Ha csak egyetlen okot mondhatnék, azt mondanám: azért, mert ritkán adódik olyan lehetőség, hogy egy Európa-bajnokság házhoz jön. A legtöbb ember csak televízióban vagy az interneten keresztül találkozik nemzetközi sporteseményekkel, most viszont testközelből láthatja Európa legjobb légtornászait itt, Magyarországon. Nem kell külföldre utazni, nem kell repülőjegyet venni, mégis valódi kontinensviadal hangulatát élhetjük át. A légtorna látványa önmagában is lenyűgöző. A nézők olyan produkciókat láthatnak, amelyekben egyszerre jelenik meg a sportolói teljesítmény, az erő, a hajlékonyság, a bátorság és a művészi kifejezés. De számomra ennél is fontosabb a közösségi élmény. Várhatóan közel százötven magyar versenyző képviseli majd hazánkat, és reményeink szerint számos alkalommal felcsendül a magyar himnusz az eredményhirdetések során.