Titkos szeánszok - A Gellért-hegy boszorkányai

2013.01.22. 22:31

Az emlékezet a hazai boszorkányhistóriákat jellemzően az Alföldhöz, Szegedhez köti, pedig sok perbe fogott, boszorkánysággal vádolt nő vallotta azt, hogy a Gellért-hegy volt titkos gyülekezésük kedvelt célpontja. A Life.hu most utánajárt a legendás hegyet övező históriáknak.

Miért a nő vált a boszorkányüldözés célpontjává?

A középkorban elterjedt felfogás szerint a nő az, akit az ördög könnyedén a hatalmába tud keríteni, mert természeténél fogva nehezebben áll ellen a csábításnak, mint a férfi. Akkoriban gyakoriak voltak a háborúk, éhínségek, járványok pusztítottak, és kellett egy bűnbak, akit felelőssé lehetett tenni az embereket ért szenvedésekért.A nők segédkeztek bábaként a szüléseknél, számos javasasszony és kuruzsló került ki közülük, akik jól ismerték a gyógyhatású növényeket. A babonás ember könnyen a nőre fogta azt, hogy ha gyógyítani tud, akkor más, ártó bűbájra is képes számos szerencsétlent juttatva így bíróság elé és a biztos halálba.

Thinkstock

"...másokat megrontó, parázna személyek..."

A Gellért-hegyre mint a boszorkányok gyülekezőhelyére számos hazai periratban találunk utalást. A XVIII. század elején Debrecen város jegyzőkönyvében maradt fenn például Dániel Kovácsné és Csókási Györgyné esete, akik ellen az volt a vád, hogy a Gellért-hegyre járnak titkos összejövetelekre, és nem mellesleg "bűvös-bájos, ódó-kötő, varázsló, másokat megrontó, parázna személyek, orvosok". Fontos eleme ezeknek a vallomásoknak, hogy a Gellért-hegyen történt eseményeket sűrű homály fedi: a vádlottak ugyan megjelölik "repülésük" célpontjaként a hírhedtté vált, titokzatos helyszínt, de hogy a gyűlések alatt valójában mi történt, arról részletesen nem tudtak, vagy nem akartak beszámolni.

"Ördöggel szövetsége a Sz. Gellért hegyén lett"

A szegedi boszorkányperek szereplői is gyakran megemlítették a Gellért-hegyet vallomásaikban, de nem árulták el, hogy mi is történt ott pontosan. Hisen Borbála (Dancsó Jánosné) 1728 júniusában azt vallotta Szegeden, hogy amikor "béesküdtek Sárhegyen, Gyöngyösön a boszorkányok, táncoltak és vigadtak (...) és Sárhegyről Sz. Gellért hegyire jártak". Koncz Sára kényszervallomásából kiderült, hogy "az ördöggel szövetsége a Sz. Gellért hegyén lett". Széll Zsuzsanna vallomásából azt is megtudhattuk, hogy a Gellért-hegyre járás évente csupán háromszor történhetett meg: Szent György napján, pünkösdkor és Luca napján.

Két jellemző eleme van ezeknek a vallomásoknak: az egyik a borhozás a gellért-hegyi pincékből, a másik, hogy a Gellért-hegyre járó boszorkányok nemcsak seprűn lovagoltak fel a hegyre, hanem gyakran fiatal legényeket szerszámoztak fel, és azok hátán ügettek fel a titokzatos összejövetelre. A lóvá változtatás, mint pogány mitológiai jelkép, a szexre is utal, vagyis a ló képében való hordozás a legények szexuális kiszolgáltatottságára, a nő boszorkányos erotikus erőivel való hiábavaló küzdelmére utal.

Thinkstock

Hogy valóban voltak-e "boszorkánytalálkozók" a hegyen, és azoknak mi volt a célja, a periratokból és a rendelkezésünkre álló irodalmi adalékokból nem derülhet ki. Vannak, akik úgy vélik, hogy a néphit gellért-hegyi boszorkányai nem voltak mások, mint korabeli prostituáltak, akiket nem nézett jó szemmel a város erkölcsös lakossága.

Miért épp a Gellért-hegy?

A hegy - egyes források szerint - már a pannóniai őslakosság vallási életében is kiemelt szerepet játszott. A földrajzi elhelyezkedése is lehet egyféle magyarázat: a hegy lábánál tiszta meleg vizű források fakadnak, a hegy oldalát barlangok tagolják, és a sziklarepedések titokzatos formái, valamint a feltörő forró, gyógyító erejű víz és gázok beindíthatták az ott élő lakosok képzeletét. Egy elmélet szerint a feltörő gázok akár hallucinogén hatást is gyakorolhattak a környéken élőkre, vagyis a helyszín tökéletesen alkalmas volt különös élmények megélésre: fura látomások, misztikus képzelgések formájában. Épp ezért nem véletlen, hogy az emberek erős spirituális erőt tulajdonítottak a hegynek, ahol még akár titkos boszorkányünnepekre is sor kerülhetett. A kutatások kiderítették azt is, hogy a hegy déli lejtőjénél (mai sziklatemplom) különös mikroklíma alakult ki. A széltől védett, hőforrások által felmelegített talajon olyan mediterrán növények és gyógyfüvek bújtak ki a talajból, amelyek nyár közepi virágzásuk miatt különleges szerepet játszhattak a nyári napfordulóhoz köthető boszorkányos szertartásokban. Például a szerelmi praktikákban kiemelt jelentőségű kakukkfű és rozmaring is virágzott a hegy lábánál, így nemcsak a hegy különleges formája, gyógyvize, a feltörő titokzatos gázok, de a lábánál termő gyógynövények is hozzájárultak ahhoz, hogy elterjedt a hegy "boszorkányos" híre.

A boszorkányüldözések leghíresebb áldozataihttp://www.life.hu/tested-lelked/ezoteria/20121204-nok-tortenelem-babona-magia-a-boszorkanyuldozes-leghiresebb-aldozatai.html Varázsital, bűbáj, szellemek - A világ leghíresebb boszorkánymestereihttp://www.life.hu/szorakozz/20120523-magusok-varazslok-boszorkanyok-ime-a-leghiresebbek.html Boszorkányság a moziban - 8 kedvenc filmes banyánkhttp://www.life.hu/szorakozz/tvmozidvd/20120418-boszorkanysag-a-moziban-8-kedvenc-filmes-banyank.html Boszorkányok márpedig léteznek!http://www.life.hu/tested-lelked/ezoteria/20110516-boszorkanyok-marpedig-leteznek.html
SzegedDebrecenGellért-hegyezotériaboszorkányösszejövetelvarázslásboszorkányper