Magyarországon a Seuso-kincs

2014.03.26.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Éveket vártunk rá, hogy visszaszerezzük a Seuso-kincs egy részét, amiért most az állam négy és félmilliárd forint összeget fizetett.

Orbán Viktor bejelentette: hazakerült a Seuso-kincs egy része. Az ezüsttálak március 29-étől három hónapon keresztül ingyen megtekinthetőek lesznek a Parlamentben, később pedig a Múzeumi Negyed fő látványosságai lesznek – írja az Origo.hu.

Magyarország 25 éve próbálja visszaszerezni a kincset, a fele most hazakerült, köztük a legfontosabb darab, a névadó Seuso-tál is, jelentette be Baán László, a Szépművészeti Múzeum igazgatója.

Mi az a Seuso-kincs?

Seuso egy gazdag és előkelő római lehetett, a nevével ellátott műkincsekre Polgárdi és Szabadbattyán között félúton, a mai Kőszárhegy környékén, a negyedik században lerombolt egykori villája környékén bukkantak. Az ezüstöket - állítólag negyvenet - az 1970-es években találta meg egy kőbányában Sümegh József, a férfit 1980 decemberében felakasztva találták egy kőszárhegyi pincében.

Hogy hogyan kerültek ki Magyarországról a kincsek, senki sem tudja, vagy ha mégis, hallgat róla. A nyolcvanas években az angol Lord Northampton és üzlettársai vásárolták fel a tárgyak ismert darabjait.

1990 februárjában a Sotheby's New York-i irodájában tartott sajtótájékoztatón Seuso-kincsként mutatták be a nyilvánosságnak a 14 ezüsttárgyat és a rézüstöt. A Magyar Köztársaság 1991-ben bejelentette igényét a leletegyüttesre, és perbe szállt értük Northampton ellen, ahogy Libanon és Jugoszlávia (később Horvátország) is. 1993 novemberében meghozott ítéletben Beatrice Shainswit bírónő arra jutott, hogy "a kincs eredete nem bizonyosabb most, mint a pereskedés kezdetén volt", így egyik ország igényeit sem tartotta jogosnak.