A bolondok és a bolondozások napja – április 1.

Forrás: Flickr / Hans Splinter -
április 1. bolondok napja
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Április elseje hagyományosan a bolondok, pontosabban a bolondozások napja, amikor bárki a legképtelenebb tréfát űzheti, ezért ezen a napon ajánlatos még a híreket is fenntartással kezelni.

A szokás eredete homályba vész. A legelterjedtebb magyarázat szerint a középkori Európa nagy részén az év kezdete a tavaszi napéjegyenlőség idejére esett, amikor ajándékokkal kedveskedtek egymásnak az emberek. Amikor 1564-ben IX. Károly francia király január 1-jére helyezte át újév napját, alattvalóinak egy része erről nem értesült, vagy ellenezte a reformot, és a régi hagyományhoz ragaszkodva továbbra is küldözgette az ajándékokat. A többiek elkezdtek gúnyt űzni belőlük, április bolondjának csúfolták őket, papírhalat is ragasztottak a hátukra – ezért hívják a franciák ezt a napot áprilisi halnak (poisson d'avril).

Vannak, akik az ugratásokat az ókori Saturnalia folytatásának tekintik – a rómaiak által féktelen vidámsággal megült ünnepen úr és szolga szerepet cserélt, és a rabszolga néhány napig azt tehette, amit akart; megint mások a Kübelé-kultusszal összefüggő római–görög hilaria ünnepre vezetik vissza. Vannak, akik a bibliai özönvíz mondájából eredeztetik, merthogy Noé a szárazföld felkutatására kiküldött első galambja dolgavégezetlen tért vissza, és mivel ez április 1-jén történt, az április-járatás a sikertelen megbízatás emlékét őrzi. Egy ugyancsak bibliai vonatkozású magyarázat a népies passiójátékokhoz nyúl vissza, amelyekben Krisztust pöre során Kajafástól Pilátushoz, onnan Heródeshez, ettől megint Pilátushoz küldték, ennek hatására kezdték húsvét táján az együgyű embereket hamis ürügyekkel ide-oda küldözgetni. Az északi tudósok azzal érveltek, hogy a szokás a mennydörgés istene, Thor tiszteletére rendezett áprilisi ünnepségekre vezethető vissza, annál is inkább, mert a thor bolondot is jelentett. Persze az is lehetséges, hogy az embereket pusztán a szeszélyes áprilisi időjárás ihlette egymás megtréfálására.

A bolondok napjának eredete mára homályba veszett Forrás: Flickr / Hans Splinter


A büntetlen csínytevés szokása gyorsan elterjedt, mára hagyománnyá vált. Az egyik első április elsejei tréfát Toulouse grófja, XIV. Lajos francia király fia követte el: éjszaka szűkebbre varratta egy márki ruháját, így az reggel nem tudott felöltözni. Szobájában egymás után jelentek meg a csínytevők, akik azon szörnyülködtek, hogy felpuffadt szegény ember. Végül orvost hívattak, aki persze maga is beavatott volt, és fejét csóválva megírta a receptet. A patikus aztán megint a fejét csóválta, de ő azért, mert a papíron ez állt latinul: Végy egy ollót és vágd fel a mellényed...

Magyarországon ezen a napon szúnyogzsírért küldték a boltba a gyerekeket, esetleg szalmaolajat, libatejet hozattak velük. Kevésbé ártatlan tréfát űzött a közönséggel egy angol újság, amely a világ első szamárkiállítására invitálta olvasóit 1846. április 1-jére. A helyszínen összegyűlt tömeg egy idő után csalódottan távozott, amikor kiderült, hogy a szamarak ők maguk.

A modern kor egyik legismertebb április 1-jei tréfája a BBC-hez fűződik: 1957-ben arról számoltak be, hogy az enyhe idő és a kártevők kiirtása után Svájcban bőséges spagettitermés várható, sokan telefonáltak be, ők hogyan termeszthetnének spagettit. A válasz így szólt: dugjanak egy szál spagettit paradicsomszószba, és várjanak türelmesen... A BBC 1965-ben e napon egy „tudóssal” sugárzott interjút, aki bejelentette a szagos tévé feltalálását, amely lehetővé teszi a stúdió illatainak érzékelését otthon a készülék előtt. Bemutatóként aprított hagymát és kávét tett az asztalra, és néhány perccel később többen betelefonáltak, hogy mindkét illatot érzik, sőt a hagymától könnyekre is fakadtak. A holland televízió 1969-ben azt a hírt olvasta be e napon, hogy ellenőrök járják az utcákat, akik távérzékelő műszerrel vizsgálják, befizették-e a tévéadót az emberek, az egyetlen védekezés, ha a készüléket alufóliával takarják le. Az áruházakban aznap kifogyott a fólia, és megugrott a tévéadó-bevétel is. Sokan elhitték azt is, amikor egy amerikai lap 1998-ban azt írta: Alabama állam törvényhozása 3,141-ről „a Bibliával összhangban lévő” 3-ra változtatta a Pi értékét.

A Burger King 2008. április 1-jén egész oldalas hirdetésben jelentette be a 32 millió balkezes amerikai számára tervezett Whoppert, amelynek hozzávalóit 180 fokkal elfordítva helyezik el a szendvicsben. Mire másnap bejelentették, hogy csak tréfáltak, több ezren próbáltak rendelni nemcsak a balkezes, hanem a jobbkezes változatból is. Az amerikai PC Magazin 1994 áprilisában azzal rémisztgette olvasóit, hogy a kongresszus előtt fekszik a törvénytervezet, amely megtiltja a világháló részeg használatát. Még a javaslat számát is megadták: 040194 (azaz 1994. április 1.), az indoklás pedig szerintük így szólt: az internet információs szupersztráda, márpedig a törvényhozók szerint részegen semmilyen autópályán nem lehet vezetni. A tréfa annyira jól sikerült, hogy a felháborodott telefonhívások áradata miatt a beterjesztőként megjelölt Edward Kennedy szenátor hivatala hivatalos cáfolatot volt kénytelen kiadni.

A mai világban annyi információ zúdul az emberekre, hogy nehéz különbséget tenni valódi és hamis között, így megesik, hogy az április 1-jei tréfának szánt hírek pánikot keltenek, a valós híreket pedig tréfaként fogják fel. 1946. április 1-jén egy valóban bekövetkezett földrengés után 150 áldozatot követelő szökőár söpört végig Alaszkán és Hawaii szigetén – az áldozatok száma azért volt ilyen magas, mert sokan tréfának hitték a vészjelzést.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a LIFE Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.