„Én nem tudok nélküled csak meghalni” - a legjobb magyar romantikus filmek

A harmincas évek sikerkorszakában a magyar filmipar futószalagon gyártotta a vígjátékokat és szerelmi történeteket, e kettő zsáner kombinációjának legjobban sikerült darabja pedig a Meseautó lett. A film története egy csodálatos járgány köré szerveződik, mivel a szerelmes ifjú bankvezér úgy szeretné meghódítani a csinos gépírókisasszonyt, hogy elhiteti vele, nyert egy luxuskocsit sofőrrel, és utóbbit persze saját maga játssza el. A főszerepben Perczel Zita, Törzs Jenő és Kabos Gyula, akikkel a meseautó repül az „arany országút csillogó gyémántporán". Néhány évtizeddel később egy feldolgozást is megélt a történet, amely többek között Bajor Imre zseniális alakítása miatt maradt emlékezetes.

Még nem is létezett idehaza az a fogalom, hogy romantikus komédia, amikor Makk Károly már etalonnak tekinthető mozifilmet rakott le a műfajban. Az ekkor még pályakezdő rendező a reformkori vándorszínészek körében játszódó kosztümös történetet a nyári Balaton-felvidékre helyezte, a virágzó természet és a gyönyörű táj pedig érzéki hátteret szolgáltatott a szerelemről szóló, életörömtől és vidámságtól duzzadó szerepcserés vígjátékhoz, melyben olyan nagyszerű színészek tűntek fel első filmszerepükben, mint Darvas Iván, vagy Garas Dezső.

A romantikának a drámai oldala kerül elő egy tiltott szerelem formájában a Körhintában, ami a magyar filmművészet egyik nagy, Cannes-ban is ünnepelt nemzetközi sikere volt az ötvenes években. Nem véletlenül, hisz Fábri Zoltán remekműve máig a legfontosabb magyar filmek egyike, és számos jelenete, mint például az egymásra rímelő forgás a körhintán és a lakodalomban, vitán felül az örök klasszikus kategória. Nem is beszélve az olyan mondatokról, mint az „Én nem tudok nélküled, csak meghalni.", amit Soós Imre olyan szenvedéllyel képes elmondani a tizenéves Törőcsik Marinak, hogy az ember egyből kétség nélkül elkezd hinni az örök szerelemben.

A nyolcvanas évek legnépszerűbb magyar szerelmes filmjében minden megvan, ami a kultuszhoz kellhet: tiltott szerelem, kamaszos világfájdalom, fülbemászó zenék, ismert zenész- és tinisztárok. A kultusz meg is született, a főszereplő Beri Ary neve fogalommá lett, a filmhez pedig két folytatás is készült később, sajnos sokkal halványabb végeredménnyel.

A romantikus vígjátékok igazi otthona Hollywood. Sokszor, sokan próbálták meg az ottani romkom-recepteket hazai viszonyokra adaptálni az idők során, de a legtöbbször kudarc lett a vége. A szellemes és szórakoztató Csak szex és más semmi viszont sikerrel vette a kihívást, miközben persze egyáltalán nem csak a szex körül forog a története, sőt épp ellenkezőleg, hisz a kétségbeesett színházi dramaturgnő és a nőcsábász színész szerelmi sztorija igencsak dúskál az érzelmekben, még szerenádoznak is benne!

Egy hazánkból induló csendes, érzékeny, lírai szerelmi történet, ami rangos elismeréseket kap a berlini Arany Medvétől az Oscar-jelölésig? Igen, lehetséges! A sokévnyi alkotói szünet után új rendezéssel jelentkező Enyedi Ildikó filmjének két főhőse egy vágóhídon dolgozva ismeri meg egymást, legalábbis ami a hétköznapi életet illeti, hisz álmukban, szarvasokként már találkoztak. A két hátrányos helyzetű figura (egyikük elé a teste, a másik elé a pszichéje állít akadályokat) pedig fokozatosan, apró lépésekkel kerül aztán közel egymáshoz ebben a történetben.

Szeptember 10-től látható a mozikban Lakos Nóra első egészestés rendezése, ami egy tipikus romantikus vígjáték alaphelyzettel indít. A Kerekes Vica alakította cuki cukrászlány ugyanis épp egy hatalmas csalódáson van túl, miközben a vállalkozását is meg kell mentenie, emiatt pedig csaláshoz folyamodik. Benevez egy családi vállalkozásoknak kiírt versenybe, amihez viszont be kell szereznie egy kamuférjet és egy kamugyereket is. De mi is szokott történni a romantikus filmekben az így induló ismeretségekkel? A kényszer rövidesen valós érzelmeket szül.