Pesti mesék a Mechwart liget nevének és történetének nyomában

Cikksorozatunkban olyan jól ismert budapesti helyek, utcák, terek, városrészek elnevezéseinek eredetét derítjük fel, amelyek számos érdekességet, különleges sztorit rejtenek, és magukban hordozzák a magyar történelem darabkáit is. A Hősök tere, az Oktogon, az Astoria, a Római-part, a fővárosi pályaudvarok, a Nagykörút, a Móricz Zsigmond körtér, a budapesti gyógyfürdők, a Rózsadomb, a Szabadság-szobor, Józsefváros, a Boráros tér, a Kopaszi-gát és Angyalföld után most a Mechwart liget következik.

A Mechwart liget valószínűleg a legtöbbek számára úgy ismerős, mint a 4-6 villamos egyik budai megállóhelye, de ez a II. kerület főtere is a Margit körút és a Keleti Károly utca találkozásánál. A domboldalra felfutó, 18 ezer négyzetkilométeres parkosított tér tetején található a II. kerületi önkormányzat épülete (és oly sok esküvő népszerű fotóhelyszíne), de itt áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tömbje is.

A Mechwart liget mai helyének területéről a 14. századból származnak az első feljegyzések: ekkoriban ágostonrendi szerzetesek kertje és szőlőse terült itt el. Egészen a 18. század végéig egyházi tulajdonban állt, és hasonló funkciót töltött be, noha az északi részét a törökök kiverése után temetőként is használták. 1784-ben vette meg a terület nagy részét Jalics Kristóf borkereskedő, aki az agyagos földet kitermelő téglavető üzemet létesített itt. A halála után a terület nagy részét a főváros felparcelláztatta, de a téglavető tovább üzemelt Klemm Antal tulajdonában 1873-ig, a terület északi része pedig ferences szerzetesek kertjeként maradt meg.

A 19. század végén alakították ki a budai körutat, és ennek folyományaképp a környék is átalakult. A téglagyár gödrei helyére kis sétautakkal szabdalt, padokkal tarkított park került. 1897-ben avatták fel a Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal épületét, ennek nyomán pedig az előtte fekvő területet Statisztika tér, vagy Statisztika park néven emlegették a budaiak. 1913-ban került a parkba Mechwart András szobra, aki bajor (Andreas Mechwart néven született) lakatosinasból lett a tehetsége és találékonysága révén gépészmérnök és feltaláló, majd egy baráti budai látogatás révén Ganz Ábrahám felfedezettje, és hamarosan a híres Ganz-gyár egyik legfontosabb munkatársa. Olyannyira, hogy 1874-től negyedszázadon át már vezérigazgatóként irányította a vállalatot, és olyan zsenik kibontakozását segítette, mint Bláthy Ottó, Bánki Donát, Kandó Kálmán, Déri Miksa, vagy maga Nikola Tesla. A időközben magyarrá lett Mechwart András emellett a korabeli tehetős polgárságra jellemző módon sokat áldozott a magánvagyonából a közért is, a munkásainak életkörülményeit szociális intézményekkel, orvosi elláttással, segélyegylettel igyekezett javítani, de a magyar kultúra alkotóit is támogatta. Mivel pedig a Ganz-gyár közel állt a mai Mechwart-ligethez, így értelemszerűnek tűnt, hogy halála után Mechwart András ott kapjon szobrot. Így voltaképpen a közismertté váló szobor révén kapta a nevét aztán a közterület, amikor 1926-ban hivatalosan is elnevezték Mechwart-ligetnek.

A II. világháborúban a környék heves harcok színtere volt, és a Mechwart-szobrot is találat érte. A torzóvá lett szobor ihlette Illyés Gyula Egy mellékszoborra (első változatban A Statisztika kertben) című versét is. A háborúban megsérült alkotás helyére 1964-ben került Kocsis András új mellszobra. A Mechwart-liget mai kialakítása 1945-ben született meg, majd 2010-ben az Európai Unió pénzügyi támogatásával újult meg. Olyannyira sikeresen, hogy 2013- ban elnyerte az Ország Legszebb Főtere címet is.