Friss rovatunkban olyan mindenki által jól ismert budapesti helyek, utcák, terek és városrészek elnevezéseinek eredetét derítjük fel, amelyek számos érdekességet, különleges sztorit rejtenek, és magukban hordozzák a magyar történelem néhány darabját is. A Hősök tere, az Oktogon, az Astoria, a Római-partés a fővárosi pályaudvarok után most következzen Pest „főutcája", a Nagykörút!

Először tisztázzuk, mi is pontosan az a Nagykörút! Hivatalosan ugyanis nem létezik ilyen közterület, de a pesti népnyelv a kezdetektől így emlegeti a Margit híd pesti hídfőjétől a Petőfi híd pesti hídfőjéig érő útgyűrűt, amelyet sorrendben a Szent István körút, a Teréz körút, az Erzsébet körút, a József körút és a Ferenc körút alkot egymásba folyva. A Nagykörút teljes hossza 4141 méter, a szélessége pedig mindenhol 45 méter – hiszen tudatos tervezés eredményeképp született meg.

A Nagykörút a Margit híd pesti hídfőjétől a Petőfi híd pesti hídfőjéig érő útgyűrűForrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Klösz György fényképei

Pest városa a 19. század közepére nőtt akkorára, hogy már túlnőtt a körút mai nyomvonalán. Az új városrészek építkezéseit ennek megfelelően a sugárirányú új utcák határozták meg, mint például a Király utca, az Üllői vagy a Váci út. Ezek között azonban nehézkes volt az átjárás a sűrű és tervezetlen beépítések miatt. Ekkor merült fel az említett utcákra keresztirányú, impozáns nagyvárosi körút létrehozásának terve, aminek a nyomvonalát a természeti adottságok is meghatározták, mivel

korábban itt a Duna egy mellékága, a Rákos-ág húzódott. Épp ebből az adottságból kiindulva egy darabig az is komoly lehetőségként állt fent, hogy Reitter Ferenc mérnök tervei nyomán nem körút, hanem körcsatorna épül meg, amolyan velencei módra.

A tervek szerint 12 híd ívelt volna át a csatornán, melyet mindkét végén zsilipkapukkal választottak volna el a Duna fő medrétől. Végül a csatorna terve túl drágának bizonyult, de a nyomvonal megmaradt az immár utcaként elgondolt Nagykörút számára, amelynek megépítéséről 1871-ben fogadott el határozatot a főváros. A munkálatok rögtön el is kezdődtek, és bár az északi területeken főleg beépítetlen telkeken indulhattak el az építkezések, máshol jelentős bontásokat kellett végrehajtani. Összesen 251 épületet romboltak le a Nagykörút kedvéért, de a korabeli viszonyokat jól jelzi, hogy ezek 70%-a földszintes ház volt. Az 1873-as pénzügyi válság jelentősen lelassította az építkezéseket, és az első 12 év alatt mindössze 23 épület lett kész, köztük a Nyugati pályaudvar és a Népszínház (amely a mai Blaha Lujza téren állt, és később a metróépítés áldozata lett). 1884-ben elfogadtak egy építkezések elősegítését célzó törvényt, és ettől kezdve felgyorsultak az események, a tempót pedig később tovább fokozta a milleniumi ünnepségek közeledte. Az 1896-os ünnepségek idejére már több mint 200 épület állt a Nagykörút két oldalán, köztük olyan emblematikus alkotásokkal, mint a Vígszínház, a New York palota, vagy a Royal szálló. Az összes foghíjtelek azonban csak 1906-ra tűnt el, így ekkorra tekinthető teljesnek a Nagykörút kiépülése.

Az 1896-os ünnepségek idejére már több mint 200 épület állt a Nagykörút két oldalán, köztük olyan emblematikus alkotásokkal, mint a VígszínházForrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Klösz György fényképei

1906 után mindössze egyetlen telken nem állt épület: az Üllői út sarkán, a mai Corvin-köz területén jégpálya és teniszpályák működtek az 1920-as évek végéig, amikor megépültek a Corvin-házak.A Nagykörút egyes szakaszait azokról a városrészekről nevezték el, amelyeken keresztülhaladtak. A városrészek neveit pedig a Habsburg uralkodói család tagjainak keresztnevei adták. Így a Nagykörút felavatásakor a Lipót körúton, a Teréz körúton, az Erzsébet körúton, a József és Ferenc körutakon haladhattak a pestiek. A Lipót körútból 1937 után lett (Szent) István körút, illetve még egy névváltozás része a Nagykörút történelmének: 1950 és 1990 között a mai Teréz és Erzsébet körutak szakaszát Lenin körútnak hívták.

A második világháborúban és az 1956-os forradalom idején a Nagykörút épületei közül sok megsérült és összedőlt, a szocializmus idején pedig a legtöbbször nem az eredeti állapotukban állították helyre őket, vagy modern épületek kerültek a helyükre. A Nagykörút képéhez mindig elkerülhetetlenül hozzátartozott a villamos is. Már 1887-ben megindult a 6-os járat a Nyugati tér és a Király utca között, ma pedig a 4-es és 6-os villamosok vonala Európa legforgalmasabbja, napi 200 ezer utassal.