Új rovatunkban olyan mindenki által jól ismert budapesti helyek, utcák, terek és városrészek elnevezéseinek eredetét derítjük fel, amelyek számos érdekességet, különleges sztorit rejtenek, és magukban hordozzák a magyar történelem néhány darabját is. A sorozatindító Hősök tere és az Oktogon után most következzék az Astoria!

Kezdjük ebből a legsokkolóbb információval! Olyan közterület, hogy Astoria, hivatalosan nem létezik. Ez csupán a köznyelvben használatos elnevezés a Kiskörút, a Kossuth Lajos utca és a Rákóczi út kereszteződésére, illetve ennek nyomán az itt található metróállomás neve. De honnan jön maga az Astoria név? A kereszteződés egyik sarkán álló legendás hotel nevéből, ami pedig Amerikából kapta azt.

A középkorban, még a mai Kiskörút vonalában ért véget Pest, és itt húzódott a bástyákkal ellátott, vastag városfal. Ezen a falon a mai Astoriánál nyílt a Hatvani-kapu, ami kelet irányába biztosította a közlekedést. A XVIII. század végére nőtt akkorára a város, hogy már akadállyá váltak a várfalak, ezért a Hatvani-kaput is elbontották 1808-ban. A négy sarokra házak épültek, amelyek közül az Országút (Múzeum körút) és a Hatvani utca - mostani Kossuth Lajos utca - sarkán található Zrínyi vendégfogadó és kávéház vált a leghíresebbé. 1824 és 1910 között működött, a vendégei között tudhatta Petőfi Sándort, aki a szomszéd házban lakott), Lotz Károlyt, Mednyánszky Lászlót, és a korszak számos hírességét-művészét.

Astoria kereszteződés, a Kossuth Lajos utcábólForrás: Fortepan/Magyar Rendőr

A Zrínyi vendégfogadó helyén, egészen pontosan még további két telek hozzácsapásával kezdődött meg 1912-ben a város legelegánsabb szállodájának megépítése. Akkoriban ez volt a város egyik legforgalmasabb csomópontja, hiszen a szemben lévő sarkon állt az akkori Nemzeti Színház, és pár száz méterrel odébb a Nemzeti Múzeum. Az Astoria szálló 1914. március 14-én nyitotta meg kapuit, az első igazgatója pedig az a Gellér Mihály lett, aki korábban New York-ban a híres Astor szállodalánc egyik hoteljának vezetője is volt, és ő keresztelte el ennek nyomán a budapesti szállodát.

Az Astoria szálló a XX. századi magyar történelemben számos alkalommal játszott fontos szerepet. Az őszirózsás forradalom idején itt lakott Károlyi Mihály és Andrássy Katinka, sőt itt székelt a Nemzeti Tanács is. Nem sokkal később már a Tanácsköztársaság direktóriuma intézkedett innen. A második világháború végén a Gestapo budapesti főhadiszállása lett, majd az amerikai katonák és missziósok szállását biztosította. 1956-ban a hotel előtti kereszteződésben zajlott le az a jelenet, amit sokan a forradalom győzelmének hittek: egy szovjet tankoszlopot egy időre sikerült átállítani a felkelők oldalára.

Az Astoria szálló 1914. március 14-én nyitott meg, az első igazgatója pedig az a Gellér Mihály lettForrás: Fortepan/Bauer Sándor

Az Astorián kapott helyet az első budapesti gyalogos aluljáró is. 1963 november 30-án adták át a forgalomnak, az építésére pedig az új Erzsébet-híd és az új metró miatt volt szükség. Érdekesség, hogy a munkálatok alatt a felszínen tovább zajlott a forgalom, mégpedig úgy, hogy az építési gödröt a villamossínek megkerülték, a közúti forgalom pedig egy erre az alkalomra a Zagyva folyóról Budapestre szállított, 35 méteres hídon át haladt.

Az Astorián kapott helyet az első budapesti gyalogos aluljáró is, amit 1963 november 30-án adták átForrás: Fortepan/Uvaterv